Olvasási idő: 5 percReading Time: 5 minutes

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (+36 70 426-3106)

Az ablak kiválasztása nem egyszerű feladat.

A szellőztetés márpedig szükséges

Mindannyian találkoztunk az érzéssel, amikor belépünk egy zsúfolt vagy zárt szobába, és megcsapja orrunkat az állott a levegő. Az a bizonyos oroszlánszag az emberi testek kipárolgása, a levegő oxigéntartalmának csökkenése miatt lép fel, amely nem tud a zárt térből kiszabadulni, hogy helyet adjon a friss, oxigéndús levegőnek. Mivel a bent lévők megszokják a levegő lassú romlását, ezért az újonnan érkezőnek „kötelező” jeleznie, hogy szellőztetni kell. 

A korszerű emberi otthonokban úgy kell megoldani a levegő cseréjét, hogy közben ne szökjék el az energia, ami nem kis fejtörést okozott korábban. Mára azonban kialakultak azok a technológiai megoldások, amelyek feloldják az ellentmondást a jó szigetelés és az optimális szellőzés között. Szükség van ezekre a megoldásokra, mert oxigéndús levegő nélkül nem tudunk működni.      

Friss levegő, egyenlő egészség

A kutatások kiderítették, hogy az emberi szervezet számára a legideálisabb páratartalom 40-60 százalék között mozog. Az alacsony páratartalomban a szálló por okozza a legtöbb gondot, légúti-, bőr- és szemproblémák jelentkeznek. Magas páratartalomban érzik jól magukat a poratkák, a gombák és rengeteg baktérium. Nem véletlen, hogy az egzotikus és veszélyes betegségek övezete a Földön az, ahol rendszeresen magas a páratartalom. 

Az alacsony páratartalom ellen párásítóval, az adott helyiségben való ruhaszárítással és természetes módon, szobanövények elhelyezésével küzdhetünk. A nedves levegővel szemben a legegyszerűbben a gyakori szellőztetéssel védekezhetünk, de beszerezhetünk párátlanító készüléket is. 

Az okosablak üvege képes lesz a hő és fény szabályozásra.

A szellőztetés a friss levegő beengedését jelenti a zárt térbe, ami azért fontos, mert az elhasznált levegőben csökken az oxigéntartalom, amely fejfájáshoz, memóriazavarhoz vezethet. Mivel az ember szén-dioxidot lélegez ki, amely mérgező, ezért végső esetben telítődik a levegő szén-dioxiddal, amely halálhoz vezet. Persze nem kell ilyen messze mennünk, hogy megértsük, miért egészségtelen az állott levegő. Az ilyen közegben a por és a különböző méreganyagok molekulái, a pollenek szaporodnak fel, amely ugyancsak kellemetlen tüneteket okozhat, egyebek között allergiás reakciókat válthat ki. Még a városi levegő is ötször frissebb, mint az elhasznált egy zárt lakásban, ezért a szellőztetés múlhatatlanul fontos.       

Harc a penész ellen    

A penészek a gombák törzsébe tartoznak, és több, mint százezer! fajt tartanak számon belőlük a tudósok. Bolygónk igazi meghódítói valójában a gombák, amelyek kedvező környezetben hihetetlenül gyorsan képesek szaporodni. A penész mikroszkopikus spórái mindenütt ott keringenek a levegőben, és csak a megfelelő környezetre és felületre várnak, hogy megtapadjanak és szaporodjanak. A penészgomba egyetlen spóratarlója legalább 50 ezer spórát tartalmaz, amely a rohamos elszaporodás záloga. 

Amikor megtelepszik egy páradús lakásban, először egyfajta bolyhosodás jelenik meg a falon, majd lassan átütnek a piszkosszürke, zöldeskék penésztelepek. A penész veszélyes az emberre, mert mikotoxinokat bocsájt ki, és huzamosabb ideig ilyen környezetben tartózkodva betegségekhez vezet. A penész az épületen lévő hőhidak miatt is megtelepedhet. A hideg külső falak és a belső meleg tér kondenzvíz lecsapódásával jár, s ha nem szellőztetünk és fűtjük ki a lakást, akkor egy nehezen visszafordítható folyamat, a penészedés indul meg. 

Szellőztetés a penész ellen.

Szellőztetés alapfokon 

A lakások, házak szellőztetését ma már korszerű rendszerekkel oldják meg, de nagyon sok régi épületben tanácsos rásegítenünk a folyamatra, különösen akkor, ha egy felújítás során a hőszigetelés sokkal magasabb szintű lett. A modern, hőszigetelt ablakok legújabb generációi már szellőzőrendszerekkel egészülnek ki, de még nagyon sok olyan van használatban, amely valóságos dunsztba teszi a lakást. 

A szellőztetés még a régi, alig szigetelő nyílászárók esetében sem botorság, már csak a friss, oxigéndús levegő miatt sem. A gyors és tökéletes szellőzést egy lakást átjáró huzattal lehet megoldani, amire persze fel kell készíteni otthonunkat, nehogy ablak törjön, ajtó reccsenjen és felboruljanak törékeny holmik. Ha ilyen huzatra nincs lehetőség, akkor a szárnyas ablakokat kell évszaknak és időjárásnak megfelelően kitárni. A bukóablakok sajnos nem szellőztetik át a lakást, sokkal több idő, legalább 30-40 perc kell, hogy a friss levegő a légtérbe kerüljön. December és február között 5-10 perces szellőztetéssel tudjuk megóvni a lakást a kihűléstől úgy, hogy csak az adott helyiségben frissítjük a levegőt, miközben a beltéri ajtó be van csukva. Március és november között a szellőztetési idő nagyjából 10 perc legyen. Az átmeneti hónapokban a negyedórás szellőztetés ideális, míg nyáron akár 20-30 percre is nyitva lehet az ablak. 

Ha betartjuk ezeket a paramétereket és beszerzünk a nedvesebb helyiségekbe páramérőt, amely alapján még precízebben állíthatjuk be a levegőcsere értékeit, akkor egészséges marad a lakás és annak levegője is. 

Szellőztetés

Szellőztető rendszerekről röviden        

A modern építésű házak esetében már előírás többek között az is, hogy megfelelő szellőzőrendszerrel legyen megépítve. Ez vonatkozik a magánházakra ugyanúgy, mint a társasházakra és azok lakásaira. Az ingatlanokba elsősorban higroszabályozott rendszereket építenek be, amelynek alapeleme a páraérzékelő technika. Ezek az érzékelők a páratartalom mérésével arra is képesek, hogy a levegő szennyezésének mértékét figyeljék, és az érzékelők jeladása alapján beindítsák a szellőzőrendszer keringetőjét. A szellőztetés így folyamatosan megoldott és optimális, amennyiben a paramétereket a szakemberek megfelelően állítják be. 

A megfelelő szellőztetésnek három alapvető eleme van: a lakásokba el kell helyezni megfelelő légbevezető elemeket, biztosítani kell a levegő szabad áramlását a lakás minden területére úgy is, hogy a szobaajtók be vannak csukva, illetve el kell helyezni légelvezetőket és légelszívókat a vizes helyiségekbe. 

E feltételeknek több módon lehet eleget tenni. Gyakran használnak gépi szellőztetést, amelyhez a légcserét egy ventilátor biztosítja. Ezt általában a tetőn vagy a tetőtérben helyezik el. Nagy, lapostetős házaknál a tetőn számos ilyen ventilátorházra bukkanhatunk. A levegőcserét a vizes helyiségből elszívott szennyezett levegő indítja el. A friss levegő pedig a légbevezetőkön érkezik a lakásba. Hogy a folyamat beinduljon, azt a páraérzékelők biztosítják. Ezt a megoldást különféle módon lehet alkalmazni társasházaknál központilag vagy egyéni lakásokra osztva, és családi házak esetében is.

Energiatakarékos szellőztetés

A legtermészetesebb és energiatakarékos megoldás az úgynevezett gravitációs szellőztetés, amelyet évmilliók óta használnak például a termeszek is. A gravitációs szellőztetés a szél erejét és a kürtőhatás fizikáját használja ki. A szél benyomja a friss levegőt, mire az elhasznált levegő a kürtőn át távozik. A fáradt levegő légelvezetőkön távozik a vizes helyiségekből. A megoldás másik előnye, hogy nem jár zajjal, mint a ventilátoros technológia. Hátránya, hogy időjáráshoz kötött, így érdemes vegyesen használni, azaz légforgatóval is megsegíteni a rendszert. 

Az így született hibrid szellőztetés a gravitációs szellőztetés részegységeiből és egy időszakosan, alacsony nyomáson működő huzatfokozó ventilátorból áll. A gépi rásegítésre csak akkor van szükség, amikor nem jön létre a természetes nyomáskülönbség. Ilyenkor a páraérzékelők jeleznek a rendszernek, és beindul a mesterséges keringető rész. Manapság egyre inkább ezt a hibrid megoldást választják a tervezők és kivitelezők, mert egyesíti a természetes erőforrásokat és a biztonságos üzemeltetést. 

Modern világunkban már egyáltalán nem ellentmondásos, hogy miközben az egyre jobb szigetelőrendszerek révén jelentős energiát spórolhatunk meg, a lakásokban mégis mindig friss, egészséges legyen a levegő.      

A nyíló-bukó ablakok nevében is szerepel, hogy több funkciós nyitás-zárással rendelkeznek.