Olvasási idő: 3 percReading Time: 3 minutes

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (+36 70 426-3106)

 

Az ablakok mérete alapvető szerepet játszik otthonaink komfortjában, energiahatékonyságában és esztétikai megjelenésében. A megfelelő méretű nyílászárók kiválasztása nem csupán a természetes fény mennyiségét és a szellőzést befolyásolja, hanem az épület hőszigetelését és általános hangulatát is. Ebben a blogban áttekintjük az ablakméretezéssel kapcsolatos legfontosabb szempontokat, problémákat és megoldásokat.

Az ingatlan sajátosságai és az ablakméretek kapcsolata

Az épület elhelyezkedése, mérete, tájolása és stílusa mind-mind befolyásolják az optimális ablakméretet. Egy nagyobb házban megengedhetjük magunknak a tágas panorámaablakokat, míg egy kisebb lakásban ezek nemcsak aránytalanná válhatnak, hanem túlzott hőveszteséget is okozhatnak.

Az ablakok elhelyezése szempontjából figyelembe kell venni az uralkodó szélirányt és a napsütéses órák számát is. Például egy déli fekvésű ablak nagyszerű fényviszonyokat biztosít télen, de nyáron túlmelegítheti a helyiséget. Egy északi tájolású ablak ezzel szemben kevesebb napfényt enged be, ami hatással lehet a fűtési költségekre.

A belső tér elrendezése is meghatározó. Egy rosszul elhelyezett vagy méretezett ablak nem biztosít megfelelő megvilágítást, és zavarhatja a bútorok elrendezését is. A konyhában például különösen fontos, hogy az ablak ne nyíljon bele a főzőzónába, és ne akadályozza a szellőzést.

Szabványok és előírások

Magyarországon az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szabályozzák az ablakok minimális méreteit. Egy lakószobában az ablakok összesített üvegfelületének el kell érnie a helyiség alapterületének legalább 1/8-át. Ez a szabály biztosítja a megfelelő természetes fényt és szellőzést.

A párkánymagasság szintén előírásokhoz kötött:

  • Általános lakóterekben 90 cm,
  • Átlagos belmagasság (2,70 m) esetén az ablakok magassága 150 cm,
  • Tetőtéri vagy alacsonyabb belmagasságú helyiségekben ez az érték 120 cm lehet.

Az esztétikai szempontokat sem szabad figyelmen kívül hagyni:

  • Az ablak szélessége ne legyen nagyobb a magasságánál,
  • Egy szinten belül az ablakok szemöldökmagassága lehetőleg egyforma legyen,
  • Ha az ablak a szomszédos telekre néz, akkor az előírás szerint az elhelyezési magasságnak el kell érnie az 1,8 métert, és a maximális mérete 60×60 cm lehet.

Az ablakméret hatása a hőszigetelésre és szellőzésre

Az ablakméret közvetlenül befolyásolja az épület hőszigetelését. Nagyobb üvegfelületek esetén nő a hőveszteség kockázata, különösen, ha az ablakok hőszigetelő képessége nem megfelelő. A modern, többkamrás műanyag ablakok és a hőszigetelt üvegezés csökkenthetik a hőveszteséget, de a túlzottan nagy ablakok esetében ezek sem mindig elegendőek. A szellőzés szempontjából az optimális méretű és arányú ablakok biztosítják a megfelelő légcserét, ami elengedhetetlen a penészesedés és a rossz levegőminőség elkerülése érdekében. 

Ablakcsere és méretváltoztatás

A megfelelő ablakméret biztosítja az optimális szellőzést is. Egy 80 cm széles és 130 cm magas, álló téglalap formátumú ablak ideális légcserét biztosít. A túl széles, de alacsony ablakok esetében a szigetelőüvegek nagy tömege miatt a keret és a vasalatok terhelése nő, ami hosszú távon problémát okozhat. Ilyenkor érdemes az ablakot több részre osztani.

Ablakméret.

Egyéb méretet meghatározó szempontok

A technológia fejlődése ellenére az ablakok méretének növekedésével arányosan csökken azok hőszigetelő képessége. Ezért hűvösebb vagy szelesebb oldalakra nem ajánlott nagy méretű ablakokat tervezni. A szellőzés biztosítása érdekében az álló téglalap formátumú, 80 cm széles és 130 cm magas ablakok a legelőnyösebbek. A túl széles, de alacsony ablakok esetében a szigetelőüvegek nagy tömege miatt a keret és a vasalatok terhelése nő, ami hosszú távon problémát okozhat. Ilyen esetekben érdemes az ablakot több részre osztani. A méretarányok megtervezésénél figyelembe kell venni az alapszellőztetést biztosító rendszerek helyigényét is.

Szabványos ablakméretek és azok előnyei

A szabványos ablakméretek megkönnyítik a gyártást és a beépítést, valamint biztosítják az épület esztétikai összhangját. A leggyakrabban alkalmazott egyszárnyú bukó-nyíló ablakok méretei 60×60 cm, 90×120 cm, vagy 120×150 cm körül mozognak. Kétszárnyú nyíló-bukó típusok esetében gyakori a 120×120 cm, 150×150 cm vagy akár a 180×150 cm-es méret is.

A szabványos ablakméret előnye, hogy az ilyen ablakok könnyen beszerezhetők, gyorsabban legyárthatók, és a cserefolyamat is kevesebb időt és költséget igényel. Ráadásul a szabványos méretekhez előre gyártott redőnyök, szúnyoghálók és egyéb kiegészítők is rendelkezésre állnak, így a későbbi módosítások egyszerűbbek lehetnek.

Ezzel szemben az egyedi méretű nyílászárók gyártási ideje hosszabb és költségesebbek is lehetnek. Ezeket azonban gyakran speciális helyiségekhez, például tetőtéri szobákhoz vagy egyedi kialakítású homlokzatokhoz használják.

A szabványos méretekhez előre gyártott redőnyök, szúnyoghálók és egyéb kiegészítők is rendelkezésre állnak. Ablakméret.