Olvasási idő: 5 percReading Time: 5 minutes

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (+36 70 426-3106)

A jól és szépen kivitelezett galéria jelentős belakható teret biztosít

A nagy belmagasság lehetősége

Az 1870-1930 évek közötti időszakban Budapesten valóságos házépítési láz tombolt. Hatalmas bérházak tömege épült ebben a hat évtizedben. A bérházak remek befektetést jelentettek, olyannyira, hogy a gazdag arisztokrácia mellett bankok, szövetkezetek, egyletek, de még az egyház is telekvásárlásba, majd házépítésbe fogott. Ennek eredményei mai is itt vannak velünk annak ellenére, hogy a háború alatt sokat lebombáztak közülük. A megmaradtakat valamelyest felújították, de a világháború után több lakásra bontották azokat a súlyos lakáshiány miatt. 

A hajdani bérházakat első látásra is megismerjük a portáljukról, a széles kapujukról, a kovácsoltvas rácsos házba telepített liftről, a körfolyosóról, na meg a magas ablakokról. A magas ablakokra azért volt szükség, mert ezeknek a lakásoknak a magassága eléri a négy métert. A hajdani polgári lakások több kisebbre bontása sok esetben egészen kicsi alapterületű élettereket eredményezett, ám egy paraméter nem változott: a beltér magassága. Márpedig ezzel a magassággal lehet kezdeni valamit, építhető plusz lakótérnek a fejünk fölé egy galéria. Hazánk nagyvárosainak régi házaiban remek lehetőség van erre különösen azért, mert nem szükséges hozzá építési engedély sem.       

Optimális méretek

Annak, hogy miért tartottam fontosnak a hajdani bérházakat megemlíteni a galéria építésének témájában, az az oka, hogy a háború után már csak 2,5-2,7 méteres belmagasságot elérő lakásokat építettek. A galéria kivitelezéséhez minimálisan 3,5 méteres magasságra van szükség, de ideálisabb a 4 méter. Ezt a magasságot pedig a régi házak érik el, hacsak valaki eleve nem tervez galériát az újonnan épülő házába. 

A jól és szépen kivitelezett galéria jelentős belakható teret biztosít, s az így felszerelt lakások ára akár 30 százalékkal is többet érhet, mint a hasonló típus, aminek nincs ilyen épületszerkezete. A galéria számos előnnyel kecsegtet amellett, hogy jó befektetés. Nemcsak plusz területet kapunk, de új funkcióval láthatjuk el a lakást. Ahhoz, hogy a galérián kényelmesen tudjunk közlekedni, szükségeltetik 2 méteres magasság. Ezt a régi polgári lakások képesek nyújtani, amelyben olyan galéria épülhet, ahol felegyenesedve lehet járni. A fél méterrel alacsonyabb lakások galériája alapvetően hálószobának, esetleg gyerekszobának, illetve raktérnek használható fel. 

Fontos szempontnak mondható, hogy ne éljünk vissza a magassággal adódó lehetőséggel. Az adott helyiséget nem okos „túlgalériázni”. Ez annyit jelent, hogy a magasság dacára ne építsük be azt 50 százaléknál jobban, mert nemcsak optikailag nyomja össze a lakást, de egyfajta állandó rendetlenség benyomását is kelti.     

A galéria tervezése

A galéria tervezése nem egyszerű dolog, különösen a statika miatt. A megépítendő szerkezetnek ugyanis el kell bírnia legalább fél tonnát, de sokkal biztonságosabb, ha eléri az egytonnás teherbíró képességet. Ez utóbbi esetben már bátran lehet bútorokat is helyezni arra a területre. A teherbírás növelését a faltól falig való vezetés növeli, ez az oka annak, hogy általában ilyen típusok készülnek el. Mivel sok esetben régi házak lakásairól van szó, meg kell győződni már az építkezés előtt arról, hogy a támaszkodó fal mennyire stabil. Gyakran előfordul, hogy a téglák már nem tartanak erősen, s ilyenkor bizony előbb a falazatot kell megerősíteni. Célszerű a szerkezetet – akárcsak a templomok tetejét – oszlopokkal megtámasztani. A minőségi anyagból készült, profin szerelt oszlopok jelentősen megnövelik a teherbíró képességet. 

A galéria feljáróját is alaposan meg kell tervezni, hiszen annak biztonságosan járhatónak kell lennie, különösen akkor, ha ott kisgyereknek lesz a háló- vagy dolgozószobája. Ajánlatos a lépcsősort nem túl meredekre építeni, hogy kényelmesen és biztonságosan lehessen közlekedni rajta. A szakértők a 45 fokos szöget javasolják, de kényszerhelyzetben ez a szög 60 fokig is elmehet. Minél meredekebb a lépcső, annál fontosabb, hogy a fokai kellően mélyek legyenek, hogy azon elférjen a felnőtt lábfej kétharmada. Az sem baj, ha a fokok csúszásbiztosak, nem muszáj a fából készült fokokat lelakkozni. Jobb valamilyen jól tapadó borítással ellátni. A lépcsősorhoz korlátot kell építeni, s amennyiben kisgyerek tartózkodik a magasban, akkor ajánlatos egybefüggő oldalborítással ellátni a lépcsőt. 

Az építésnél előfordulhat, hogy olyan műtárgyba ütközünk, amit nem lehet eltávolítani. Rendszerint ez egy ablak szokott lenni, amit jobb kikerülni, vagy elegendő helyet adni arra, hogy azt ki lehessen nyitni. 

A galéria anyaga            

A galériákat rendszerint fából készítik el, mert ez az anyag illik a lakás bútoraihoz. A faanyag általában valamilyen fenyő szokott lenni. A szakemberek a borovi vagy más néven erdei fenyőt ajánlják erre a célra. Fontos kiemelni, hogy mielőtt bármilyen építésbe is kezdünk, a faanyagot az adott helyen kell pihentetni. A fenyő esetében akár még egy fél évre is szükség lehet. Ennyi idő alatt a fa felveszi az adott helyiség klímáját, ahhoz alakul, így az építést követően már nem fog mozogni, mert megszokja a hőmérsékletet és a páratartalmat. A frissen felhasznált fából készült galériák ennek hiányában kezdenek mocorogni, ami kellemetlen nyikorgással, és az instabilitás érzetével jár. 

Aki nem szeretne várni, és a lakásának a stílusa is megengedi, az természetesen használhat fémszerkezetet is. A fém sokkal strapabíróbb, mint a fenyő, ezért nem kell olyan robosztus elemekből építkezni. A vékonyabb lemezek, gerendák légiesebb hatással járnak, s végeredményben a fémgalériát olyan színre festhetjük ki, amit az adott lakberendezés megkövetel. A jól megépített és a kötőelemeknél alaposan megolajozott fémgaléria biztosan nem fog nyikorogni. Kevesebb karbantartást igényel, mint a fából készült. A fagalériáknak esetenként ugyanolyan ápolásra van szükségük, mint a fa nyílászáróknak. Két-három évente igényli a pácot, a friss alapozót. 

A galéria előnyei és hátránya      

A galériának számos előnye van, és igazából csak egyetlen probléma merülhet fel, amennyiben a megfelelő méretek a rendelkezésre állnak. Gyorsan nézzük is meg, hogy mi okozhat némi problémát! Ez a levegő termodinamikai tulajdonságából fakad. Tudjuk, hogy a meleg levegő mindig felfele áramlik, ezért a galérián jóval előbb lesz meleg, mint odalenn. Ez a tényező télen és nyáron is okozhat komfort szempontjából gondokat. Míg télen odalenn a nappaliban még egy kicsit fázunk, addig a galérián már akár melegünk is lehet. Nyáron ugyanez fordítva jelentkezik. A hőingadozást egy beszerelt légforgatóval vagy egy szellőzőberendezéssel lehet minimálisra szorítani.

Az előnyök ezzel szemben sokkal meggyőzőbbek. A lakás hasznos területének és értékének megnövelését már korábban említettem. Remek dolog az is, hogy új funkciókkal bővülhet a lakás. Számos opció áll a rendelkezésünkre attól függően, hogy mekkora a belmagasság. Amennyiben a galériában fel tudunk állni, akkor több funkcióra is bonthatjuk ezt a területet: lehet benne hálószoba, dolgozószoba, könyvtár, kávészoba stb. – attól függően, hogy mire terveztük, és mekkora a terület. A fél méterrel alacsonyabb építmények esetében inkább csak a háló vagy a raktározási funkció teremthető meg. 

Bármelyik lehetőség adott, érdemes a magasságot egy jól megépített galériával használhatóvá tenni, miközben a galéria alját is be tudjuk rendezni. Sokan ide, erre a helyre rakják a számítógépes asztalukat, lehet ide egy olvasó- vagy teasarkot is berendezni, de már az is a kényelmet növeli, ha elfér alatta egy kis pamlag, ahová le lehet pihenni. Használjuk ki a lehetőséget!