„Ki tudja, mik ezek a zajok?” – Hangszigetelés az otthonunkban

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (+36 70 426-3106)

Zajszennyezésben élünk

A nagyvárosi lét alapvető velejárója a zaj. Elsősorban a közlekedés durva hangjai okoznak magas decibelű terhelést. Az utcákon hömpölygő autóáradat mellett érkezhet a zaj a fejünk felől, ha vagyunk olyan szerencsétlenek, hogy repülőtér közelében lakunk. A zaj sokakat körülvesz a munkahelyén is, hiszen a gyárakban gépek üzemelnek, és egyik sem csendes. A zaj aztán követ minket munka után a szórakozóhelyekre, mozikba és végül az otthonunkba is. 

Az otthon szó egyik szinonimája elvileg a nyugalom lenne, de nagyon sokan élnek olyan körülmények között, hogy erre nincs lehetőségük, mert egy forgalmas út mellett laknak, mert a szomszéd folyamatosan bömbölteti a rádiót, mert az ósdi lift hangjait felerősíti a folyosó. A sort hosszan lehetne folytatni. A nagyvárosi, de már a kisvárosi emberek zöme zajszennyezésben él, ami nagyon káros nemcsak az életminőségre, de az egészségre is. A zajszennyezés ellen legalább annyira kell küzdeni, mint a fényszennyezés ellen.  

A zaj egészségre gyakorolt hatása

Valahol a 30 decibelnél van az emberek általános tűréshatára, amíg nem okoz a zaj különösebb gondot. Csakhogy már egy lepukkant hűtő is képes 50 decibeles állandó zajt csinálni, ami akár pszichés zavarokhoz is vezethet. Az úton elhaladó teherautók képesek 140 decibellel közlekedni, s noha hamar elhaladnak az ablakunk alatt, az a pár másodperc dübörgés is megzavarja a pihenésünket. 

Az állandó zaj gyakorlatilag olyan pusztító, mintha sugárzást kapnánk. 65 decibel felett megjelennek a vegetatív problémák, az alvászavar, a kialvatlanság, a koncentráció hiánya, a fáradékonyság. 85 decibel felett szinte biztosan romlani fog a hallás, míg 120 decibelnél megjelenik a fizikai fájdalom, ami 160 decibelhez érve dobhártya-szakadáshoz vezet. A 175 decibel feletti zajhullám gyors halállal jár. 

Szerencsére az emberek zöme nagyjából a vegetatív problémákkal járó zaj határán él, de a hosszú évtizedek alatt elszenvedett zajártalom szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere betegségekhez vezethet. Érdemes mindent megtenni tehát, hogy a minket körülvevő zajt valahogy csökkentsük.  

Zajtípusok 

A hang a levegővel terjed, ezért nincs abban semmi különös, hogy elsősorban az utcai hangok, a villamos zörgése, az autók folyamatos dübörgése jut el az egyik érzékeny szervünkhöz, a fülünkhöz. A lakóházakban hallhatóak aztán az úgynevezett léghangok. Ezek a hangok a ház szerkezetéből kelnek életre. A rosszul megépített házak szerkezete „énekel”, elsősorban a vasbeton gerendák. Ez a zaj aztán még fel is erősödik, mert a padló továbbítja a lakások belső terébe. 

A lakótelepi lakásoknál, vagy a gyenge szigeteléssel ellátott társasházakban igen gyakori jelenség a testhang, amit a szomszédunkban lakók adnak ki magukból. Ide tartozik a felettünk lakó lépéseinek állandó zaja, a szomszéd hangfalának rendszeres dübörgése. A testhangokhoz szokás sorolni a földszinten becsapódó bejárati ajtó, vagy a lift ajtajának zaját. Ezekkel a zajokkal egyetlen módon lehet felvenni a harcot: a hang fizikai útjának a megszakításával.

Zajszigetelési megoldások         

A külső zajok ellen a legegyszerűbb védelem a magas zajszigetelési szinttel rendelkező nyílászárók beépítése. Ma már a modern, jó minőségű ablakok gyártói feltüntetik a hangszigetelés értékét is. Minél hangosabb környéken lakunk, annál magasabb hangszigetelővel ellátott típust kell beépíteni, és ennek elvégzéséhez profi szakembert alkalmazni. Sokat segíthet az önkormányzat is, amennyiben a lakók együttesen kérik, hogy a házuk előtt futó út mellé húzzanak fel hangfogó falat. A magas emeleten lakók a zaj ellen lényegesen jobban védettek, hiszen a hanghullámok elenyésznek. Cserébe azonban izgulni kell, hogy a lift ne romoljon el. Ráadásul a nagy magasságot nem mindenki tolerálja.     

A hangszigetelés olyan szakmai tudást igényel, amihez speciális szakemberre és az ő készülékeire van szükség. Ez a szakember tökéletesen meg tudja határozni a zaj forrását, irányát, erejét, hullámhosszát, és ezek figyelembevételével tud javaslatot tenni a zajelhárítás módjára. A zajszigetelés legjobb módszere az, ha magát a hangnak a forrását szüntetjük meg, vagy szigeteljük el. A legtöbb esetben erre nem alapozhatunk, mivel aligha várható el a hangos zenét hallgató szomszédtól, hogy a lakásában kezdjük meg a hangszigetelés munkálatait. 

Alapvetően a zaj ellen a saját közegünkben védekezhetünk, hiszen a lakásunkban a hangszigetelés bármilyen megoldását választhatjuk. Egy korábbi időszakban, amikor még nem jutott hozzá a hazai vásárló a korszerű szigetelőanyagokhoz, többen a tojásos dobozokkal próbálkoztak. Ez a doboz a maga kialakításával valóban buborékba fogja a hanghullámot, ám cseppet sem tetszetős megoldás, arról nem is beszélve, hogy mennyire tűzveszélyes. Pinceklubokban esetleg még találkozhatunk ezzel a ”technológiával”, ahol valaki a dobján gyakorol. 

Hangszigetelő anyagok

Az üveggyapot kiváló hő- és hangszigetelő anyag, amit a fal és a gipszkarton közé helyezhetünk el. Magát az üveggyapotot filc formátumban, feltekerve árulják, de előfordul lemezes kivitel is. Az üveggyapot rugalmas szálszerkezettel rendelkezik, megfelelően tűzálló, és az anyaga miatt a kártevők sem tudnak megtelepedni benne. A lemezes formátumúakat szokták a gipszkarton mögé elhelyezni, míg a tekercses filcformátumot fémszerkezetes válaszfalakban terítik szét. A lemezes típusok nagyon alkalmasak a szarufák, tetőgerendák és tetőterek szigetelésére. 

A másik nagyon hatékony szigetelőanyag a kőzetgyapot, és a lakásokba ez ajánlható talán a legjobb szívvel. A kőzetgyapotot táblában árulják, nem éghető, taszítja a vizet és formatartó. Mindezen tulajdonságokat a műgyantakötésű kőzetgyapot szálaknak köszönheti, amit nagyon szorosan préselnek össze. Mivel a szigetelőanyagokat valamilyen plusz falszerkezeti elem közé helyezik, ezért elvesznek a lakás hasznos teréből. Míg az üveggyapot táblák általában 10 centiméter vastagok, addig a kőzetgyapot ugyanazt a szigetelést 5 centiméter vastagságban biztosítja, ami komoly térspórolást jelent. A kőzetgyapot remekül beválik tetőtér-beépítés esetén. Álmennyezetek fölé, belső és külső falaknál, valamint szerelt padló vagy födém szerkezetek közé is elhelyezhető. A hangszigetelés a padló esetében úgy optimalizálható, ha elhelyezünk egy réteg parafát a hangelnyelő tábla fölé, a parafa fölé kerülhet még egy fólia, amire a végső burkolóanyag kerül. Az alattunk lakó szomszéd biztosan nem fogja a lépésünket meghallani, különösen akkor, ha még egy szőnyeget is lehelyezünk a padlóra. 

Védekezés hangirányok szerint        

 A zaj forrásának iránya a hangszigetelés szempontjából meghatározó, ezért érdemes néhány praktikát megemlíteni ennek alapján. A függőleges zajok, azaz a felülről vagy alulról érkező hanghullámokkal szemben csúsztatott aljzattal lehet a legjobban védekezni. Az úsztató réteg a födém szerkezete és a parketta, vagy hidegburkolat aljzata közé kerül. Ez a réteg valamilyen rugalmas anyag lehet, mint például a polietilén vagy az expandált polisztirolhab. Ilyenkor több réteg kerül egymásra: hanggátló lapok, filc, lépésálló, majd pedig a hidegburkolat, esetleg szőnyeg vagy parketta. A felülről érkező zaj esetén egy zajfogó álmennyezet beépítése is tökéletes megoldás lehet. Amennyiben oldalról érkezik a zaj, úgy a nagy sűrűségű, szálas anyagos szigetelés segíthet, azaz az üveg- vagy a kőzetgyapot. A borítást követően a teljes szigetelést el kell fednünk gipszkartonnal. 

A zajszennyezés nem veszélytelen dolog, ezért célszerű mindent megtenni, hogy otthonunk valóban a nyugalom és a csend birodalma legyen.