Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (+36 70 426-3106)
A fogyasztás kultúrájával szemben
A nyugati civilizáció a fogyasztásra épül. A siker záloga a birtoklás, legyen az egy szép autó vagy egy egész sziget a tengeren. A fények sosem hunyhatnak ki, az életnek pezsegnie kell, miközben hadat üzenünk a ránk támadó időre. Hollywood világa kisugárzik a kultúránkra, a sztárok sosem öregedhetnek meg, vagy ha mégis, akkor plasztikai sebészek próbálnak új arcot faragni az időnek, és az elmúlásról nem illik beszélni.
Különös dolog, hogy ebben a féktelen élni vágyásban milyen sokan szenvednek a stressztől, rejtik el szorongásaikat még a családtagjaik elől is. Ezzel a kultúrával szöges ellentétben áll a távol-keleti gondolkodás, amely talán annyira nem is meglepő módon éppen a legpazarlóbb országban, az Egyesült Államokban kezd egyre népszerűbb lenni. Hét évszázaddal ezelőtt született meg a wabi sabi, amely egyszerre filozófia és életstílus, s amely mára gyökeret vert a lakberendezésben is.
A zen buddhizmus hatása
A wabi sabi a zen buddhizmusban csírázott ki. E vallás papjai mélyültek el igazán az emberi élet rejtelmeiben, igyekeztek olyan jelenségeket is megismerni, mint a magány, a bánat, az öregség vagy a szegénység. Felismerték, hogy ezek a számunkra olyan félelmetes dolgok is hozzátartoznak az élethez, s nélkülük az nem lenne kerek egész. Csendes, de forradalmi szemléletváltás volt ez, amely a negatív dolgokban is igyekezett meglelni a szépséget.
A folyamat azután a 15-16. századi tea ceremóniákkal folytatódott, amelyek során a keleti elit érintkezett egymással. Ezeken az eseményeken köttetettek üzletek és politikai szerződések. A ceremóniák a tea szoba alaposan átgondolt díszítéséről, a berendezési tárgyak elhelyezéséről, a dekorációkról, a szobában elhelyezett virágokról is szóltak. Az igazi teamester tökéletes tea szobát hozott létre. Ahogy az már lenni szokott, az elit szokásai – így a tea ceremónia is – leszivárgott a középrétegekig, és megváltoztak a keretei. Az az extravagáns elegancia eltűnt, amely az elit köreiben dívott, sőt, egy nagy hatású filozófus, Rikyu nyomán értéke lett a réginek és a használtnak. A funkció és a tárgyban lévő üzenet, emlék sokkal fontosabbá vált, mint a talmi csillogás.
Mit üzen a wabi sabi?
A wabi sabi két önállóan is megálló gondolatnak az összekapcsolása. A wabi maga a harmónia, amely nem valami éteri dolog, hanem a kézzel fogható valóságban gyökerezik. Jelenti még a magányt és az egyszerűséget, valamint a tökéletlenséget is, de ezeket korántsem tekinti rossz dolgoknak. A sabi a múló időt jelenti, amely ott hagyja nyomát mindenütt. Ahogy az évszakok változnak, úgy változik minden: keletkezés, virágzás, hanyatlás – ezért a folyamatért hálásnak kell lennünk, és a hanyatlóban is értékelnünk kell a változás gyönyörét. A sabit az öregedés jeleként közelíthetjük meg, amelyben az idő folyamát és annak nyomait dicséri.
Ez bizony nagyon más gondolkodás, mint az általunk ismert és élt nyugati felfogás, s talán nem véletlen, hogy éppen a fogyasztói társadalom leggazdagabb országában kelt manapság egyre nagyobb figyelmet, s talán az időzítés sem meglepő. Abban a korban élünk, amikor lassan felismerjük a pazarlás, a túlfogyasztás veszélyeit, amikor az újrahasznosítás és az organikus technológiák egyre nagyobb értékkel bírnak. Ennek megfelelően azon sem csodálkozhatunk, hogy a wabi sabi filozófiája lakberendezési stílust teremtett.
A wabi sabi alapjegyei
A stílus kedveli a tökéletlent, az egyszerűt és természetest. Jellemzője az autentikus, hagyományokra épülő formák használata és a funkcionalitás előtérbe helyezése. A wabi sabi a letisztultságot kedveli, ami nem jellenti azt, hogy egyenlő a minimal stílussal, hiszen keveredhetnek benne különböző korok és stílusok tárgyai. A belső terekben fontos az áttekinthetőség, a zsúfoltság elkerülése, ugyanakkor nem törekszik szimmetriára. Egy-egy hangsúlyos tárgy köré épül az enteriőr, amelyben elsősorban a természetes anyagok és színek dominálnak.
Kedveli a kézműves termékeket és komoly értéknek tekinti a kortól meggyötört tárgyakat, így mindig van helye egy kopott bútornak, egy újraragasztott régi vázának, egy öreg hintaszéknek. A keleti felfogás szerint a használatból eredő sérülések, repedések, az adott tárgyhoz fűződő emlékek, történetek növelik a tárgy presztízsét, ezért helye van az enteriőrben.
Színek és anyagok
A wabi sabi színvilága a natúr és a naturális színek, árnyalatok köré csoportosítható. A színeknek nyugalmat kell árasztaniuk, ezért a pasztell- és a földszínek játszanak főszerepet, de a semleges fehér és a szürke is hangsúlyos. A neutrális árnyalatokban a bézs, a homokszín, a zöld kopottabb, piszkosabb változata és a barna különböző skálái jelennek meg egészen a tölgybarnáig, vagy a már majdnem feketéig. A fakéreg színeket és árnyalatokat jellegzetesen a zöld töri át és meg.
A falakra kerülhet még egyéb, a természetből vett szín is. Ilyen lehet a kék és a rózsaszín lágy árnyalata. Ugyanakkor a falaknak nem kell tökéletesen festeni, az itt-ott megkopott rétegek egyfajta patinát jeleznek. A stílus megteremtői nem egyszer szándékosan teszik a nagy felületeket kopottas hatásúvá. Ebben a keretben mutatnak jól a régi és kézműves tárgyak, a letört sarkú, durva tapintású faasztalka.
A felhasznált anyagok a természetből válogatnak. Elsősorban a fa különböző fajtái jelennek meg az enteriőrben, de fontos szerepe van a kőnek, a mediterrán stílus felé fordulva a terrakottának és a kézműves fémeknek is. Az ezekből az anyagokból készült tárgyak nemcsak szépek, de az öregedés jelei is jól állnak nekik. Ebből a környezetből teljességgel hiányzik a műanyag és az üveg sem játszik fontos szerepet.
A textíliák is naturális anyagokból készülnek. Jó választás a vászon az ágyneműk esetében, tökéletesen illeszkedik a wabi sabi dizájnba a jutaszőnyeg, az eredeti prémek és a bőrök különböző válfajai, a kézi szőttesek.
Dekorációs elemek
A wabi sabi a stílusban látszólag össze nem illő tárgyakat is képes sajátos keretbe, harmóniába foglalni. Az idő rágta, de még használható tárgyaknak, berendezéseknek dekorációs szerepük is van amellett, hogy még mindig őrzik funkciójukat. Egy kissé elkopott színes szőnyeg, egy szépen öregedő kisszekrény, egy patinássá váló réz gyertyatartó fontos eleme lehet az adott helyiségnek, mivel a wabi sabi szerint a túlzott tökéletesség megtöri az otthon elemét.
A stílus egyik ikonikus eleme a kintsugi, mely szerint a már nem szépből is lehet újra szépet kreálni, az elromlottból ki lehet csiholni egyfajta nemes fényt. Maga a szó arannyal való összeillesztést jelent, és természetesen egy történet is kapcsolódik hozzá. E szerint egy japán sógun eltörte a kedvenc teáskannáját, és szerette volna, ha az valamiképpen újra egésszé válhat. Egy kínai mester végül a cserepeket arannyal forrasztotta össze, és a repedéseknél a kanna felületén végig futott a nemesfém. Ez a különös teáskanna aztán divatot teremtett, amelynek máig meg vannak a hagyományai. A kintsugi ma már inkább csak dísztárgy, nem kap egyéb használati funkciót, mivel idővel felfedezték, hogy a speciális technikával összeforrasztott étkezési tárgyak egészségtelenek, mérgezők.
A wabi sabi rámutat arra, hogy hiányosságaink egyéniségünknek fontos részei, hogy nem érdemes hadakozni a múló idővel, hanem annak erejét érdemes elismerni és csodálni, hogy a változás, az élet körforgása szép és természetes, mint ahogy az a stílus is, amely a lakberendezésben kialakult általa.