Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (+36 70 426-3106)
Az üveg mögött lapuló titkok
A latin vitrinus szó üvegből valót jelent. Az üveg már a késő római korban nagy jelentőséggel bírt, s noha a birodalom elbukott, a szó és annak jelentése sok nyelvben megöröklődött. Így történt ez Franciaországban is, ahol egy elegáns bútordarab volt születőben a XVIII. században. Eleganciáját az üveg csillogása adta, így megörökölte a latin vitrin kifejezést.
A múlt század második felében Magyarországon a vitrinek elsősorban a vidéki portákon tűntek fel. A városi lakások zömében talán el sem igen fértek volna, hiszen a lakótelepek szűk helyiségeiben nagyon takarékosan lehetett bútorozni. Ez a bútordarab számomra, aki a nagyszüleinél látott ilyet, a vidéki élethez kapcsolódott. Nagyanyám vitrinje a kikövezett konyhában állt, s a polcain a porcelánkészlet sorakozott. Nem emlékszem rá, hogy valaha is elővettük azokat a tálakat, csészéket, amelyek ott díszelegtek. Ezért a vitrin nekem egyfajta tárlónak hatott, mint a múzeumokban látható különlegességek, amik el vannak egy üvegfallal zárva a látogatóktól.
A vitrin születésének története
A történelmi időkben az üvegnek nagyon sokáig komoly értéke volt. Az akkor élt emberek zömének meg sem fordult a fejében, hogy üvegből készítsenek poharakat, mert a nehezen hozzáférhető üveg könnyen eltörhetett. Persze a gazdagoknak erre is lehetőségük volt. Az üvegek ekkor nem voltak tökéletesen tiszták, valamilyen ásványi elszíneződés megakadályozta, hogy teljesen átlátszó darabok készüljenek. A bútorok készítésénél aztán pláne nem gondoltak arra, hogy kezdjenek vele valamit. Még a tükrök zöme is sokkal inkább volt valamilyen csiszolt fémből, mint üvegből.
A vitrin középkori előképének a pohárszéket tekinthetjük. Ez egy tömörfából készült, robosztus szekrény volt, ami polcokkal rendelkezett. Ezekre a polcokra helyezték el a jómódú polgárok a látványos értékeiket. Elsősorban ezüstből készült díszes tálak, kancsók és egyéb ötvösmunkák üzenték a látogatónak, hogy milyen sikeres és gazdag élete van a ház lakójának. A polgárok persze a mintát a nemességtől vették át, hiszen a divat már akkor is úgy működött, hogy az mindig a társadalom csúcsán lett először népszerű, majd onnan került tovább az alsóbb rétegekhez: először a polgársághoz, és csak jóval később a paraszti sorban élőkhöz. A pohárszék szerkezetileg még nagyon távol állt a vitrintől, csak a használata hasonlított ahhoz.
Hogyan és miért készültek el az első vitrinek?
A vitrin közvetlen elődje az úgynevezett kabinetszekrény volt, amelynek első darabjai valamikor a XVIII. században jelentek meg. Ebben az évszázadban alakult ki az üveggyártásnak az a technológiája, amely már képes volt tiszta és síküveget létrehozni, s a technológia révén hatékonyabb lett a gyártása is. A kabinetszekrény egy üveges ajtóval rendelkező kisméretű bútordarab volt, amit nagyon kedveltek az előkelő hölgyek, hiszen a kozmetikumoktól a titkos levelekig el lehetett zárni benne sok apróságot.
Miközben az arisztokrácia már meg tudta fizetni ezeknek a nagyon míves kézimunkával készült szekrénykéknek az árát, a nyugat-európai – elsősorban francia – polgárság is megengedhette magának, hogy drága, de szép és elegáns bútorokkal vegye magát körbe. Az üveges szekrénynek nagy keletje lett, s a neves bútorgyártók egymással versengve fejlesztették tovább az üveges bútort, így jutva el a klasszikus vitrinig. A korszak nagy bútorkészítő mestere André-Charles Boulle volt, aki magának a királynak is dolgozott, s mivel az 1700-as években Párizs volt Európa központja, ezért a vitrin is nagyon gyorsan népszerű lett. Ez a bútordarab tulajdonképpen ugyanarra lett használva, mint egykor a pohárszék: az átlátszó üveg mögött a megmutatásra szolgáló értékek kerültek a polcaira. Méregdrága kínai porcelánkészlettől, az ezüstétkészleten át a családi ékszerekig bármivel elkápráztathatták a kíváncsi vendéget.
Változások
Ahogy a királyi tekintély csökkent, úgy változott meg a vitrin szerepe is, elsősorban a polgárság használatában. A hivalkodást felváltotta a tudás hirdetése. A polgári otthonokban egyre több vitrinbe kerültek könyvek, amelyek a házigazda tudásszomját hirdették. A vitrinbe persze a legértékesebb könyvek kerültek, így azokra nem szállt a por, és az üvegen keresztül simán le lehetett olvasni a könyvek gerincén lévő adatokat: az író nevét és a könyv címét. A bidermeier korában szinte minden polgárnak volt ilyen könyves vitrinje, a letisztultabb darabokat pedig az empire stílus korszakában készítették a mesterek. Az ekkor készült vitrineken nincs faragott dísz, felesleges aranyozás, sokkal nagyobb jelentősége lett a formának. Tökéletesedett a fiókok készítése, amely a vitrineknél az üveges és fiókos szekrények együttes kialakításához vezetett.
Az 1900-as évek elején jelentek meg az egyszerű kialakítású vitrinek a vidéki portákon. A társadalmi mozgás végül eljuttatta ezt a bútort előbb a kisvárosokba, majd a falvakba is. A vitrinnek előkelő helye volt, azt is mondhatnánk, hogy ez volt az egyik legmegbecsültebb bútor, ezért vagy a tisztaszobában helyezték el, vagy az úgynevezett nagykonyhában, ahol lekövezték a padlót és esetleg a falat is csempézték. A vidéki vitrinekben a porcelánok kaptak helyet, étkészletek, drágább porcelán figurák, amiket valamelyik vásáron szerzett be a tulajdonosa.
Ahogy a vitrin megérkezett vidékre, úgy koptak ki a polgári használatból. A század közepén hazánkban nagy ütemben indult meg a városiasodás, lakótelepek épültek, ahol nem volt helye ennek a bútordarabnak. Ezért tűnt úgy, mintha a vitrin valami vidéki találmány lenne, holott „királyi felmenőkkel” dicsekedhetett. Szerepe akkor kezdett megint fontossá válni a társadalom széles köreiben, amikor a rusztikus stílus, a vidéki, lassúbb, nyugodtabb életforma népszerű lett. Eleinte a régi vitrineket hozták le a padlásokról, s azokat újíttatta fel a tulajdonosa, vagy élelmes asztalosok árulták a bolhapiacon az innen-onnan előkerült darabokat.
A vitrin modernizációja
Az igényre persze hamar felfigyeltek a bútorgyártók, s újra lehet kapni szinte minden stílushoz igazodó vitrineket. A legmodernebb darabok már sokkal inkább üvegből állnak, mint fából, csak a keretét készítik el ebből a természetes anyagból. A modern stílusra szánt daraboknak fémkeretük van. Az üveges szekrénynek még a hátlapja is lehet üveg vagy üvegborítású, egész pontosan egy tükör, amely még jobban csillogtatja a benne lévő tárgyakat. Rekeszei tágasak, és egész kis kiállítást lehet elrendezni a polcain.
Napjainkban a vitrinek a szó legnemesebb értelmében polgárjogot nyertek a lakásokban, nyaralókban és egyéb épületekben, mert a megfelelő darabok jól harmonizálnak az adott enteriőrrel. Funkciójuk és formájuk különlegessége miatt jelentős hatással lehetnek az adott helyiségre, legfőképpen a nappalira és az étkezőre. Ma már senki sem gondolja azt, hogy a vitrinnek csak egy vidéki házban van helye, ami minden bizonnyal jó hír a vitrint kedvelőknek.