Kő – ősi, erős, tartós és egyedi építőanyag

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (+36 70 426-3106)

A biztonság építőanyaga

Amikor a tatárok a dúlás után visszavonultak szálláshelyeikre, IV. Béla királyunk rendeletében a nagyurakat arra kötelezte, hogy erősítsék meg a központjaikat kővárakkal. Addig ugyanis a fából és földből emelt védművek voltak a jellemzőek a királyságban. Csakhogy ezeket a várakat fel tudta dúlni a mongol had, míg a fehérvári kővárba beletört a foguk.

A kő mint építészeti anyag ettől kezdve fontos szerephez jutott, és a továbbiakban a várak, templomok, erődített falak, de még a nagyobb terhet viselő hidak is kőből épültek, meg, amelyhez persze rengeteg kőbányász, kőfaragó munkájára volt szükség. Belőlük IV. Béla országában még kevés volt, de a nyugatról érkezett hospesek ezt a tudást is magukkal hozták, hogy aztán megtelepülve átadják azt az utódaiknak. A kő kemény, erős, szilárd és természetes anyag, amelyből hazánkban is bőven akad sokféle. Budapest világvárossá válása meg sem történt volna nélküle.   

Mitől lesz egy kő építőanyag?

A kővel való építkezés a középkori városokban vált megszokottá, és ennek máig ható következményei lettek. Igyekeztek ugyanis a lehető legkönnyebben elérhető kőből építkezni, ezért területenként más-más típusú követ használtak fel. Ennek következtében a középkori városoknak sajátos, egyedi arculatuk lett attól függően, hogy milyen anyagot használtak fel. Emiatt olyan izgalmas napjainkban ezeket a középkori városmagokat meglátogatni. 

Persze nem minden kő alkalmas arra, hogy építkezzenek vele. Az lehet építőkő, amelyet nagy mennyiségben lehet fejteni, és annak ellenére is jól alakítható, hogy közben erős és szilárd a matériája. A jó lelőhelyeken hatalmas kőbányákat üzemeltetnek mind a mai napig, mert a kő – egy rövid ideig tartó visszaesés után – újra kezd népszerű lenni, miután a fenntarthatóság szempontja megnövekedett. 

Alapvető csoportosítás

Az építőkőnek két nagy csoportja van: a terméskő és a faragott kő. A terméskövet használják falazáshoz és egyéb szerkezeti elemek építéséhez, de a lényege az, hogy jórészt megmunkálatlanul kerül az építkezésre, és ott a kőműves idomítja a fal építése közben. Vannak ma is olyan építési kultúrák, amelyek az ilyen köveket használják fel. Gondoljunk csak a toszkán házzal foglalkozó cikkre. 

A terméskő bedolgozását és formálását szakmai nyelven idomításnak nevezik, és a teljes munkát ugyanaz a kőműves végzi el. Ezzel szemben a faragott – ahogy az a nevében is benne van – formára és méretre van alakítva. Ezt a faragást ma már természetesen gépekkel végzik, és az építési területen a legtöbb darabot csak be kell építeni, a kőművesnek a darabok alakításával nincs sok dolga, legfeljebb utándolgozza, ha szükséges.       

A kövek tulajdonságainak szempontjai

Mivel a kövek természetes anyagok, ezért képződésük körülményei egyediek. Ahhoz, hogy mire használható fel az egyes típus, szükséges az osztályozásuk. Ennek nyolc alapvető szempontja van, s ezek alapján minősíthető az építőanyag.

Elsőként azt veszik vizsgálat tárgyává, hogy a kő mennyire kemény, azaz milyen a kopásállósága és ezzel szemben az alakíthatósága. Ennek alapján döntik el, hogy csiszolható, fényezhető-e. Megvizsgálják azután a szerkezeti integritását, a kőzet szövetét, amely annak sík felületén látható, majd a szerkezetét is. A tömött szerkezet szilárdabb, mint a likacsos, amely könnyebben felszívja a vizet is és kevésbé fagyálló. Ehhez kapcsolódik annak megítélése, hogy milyen a kő vízfelvevő képessége. A rétegződésének megvizsgálása után dönthető el, hogy a kő a bányában milyen nehézséggel fejthető ki. A térfogatsúly megállapításakor a terhelhetősége és hőfelvevő képessége ítélhető meg. Nagyon fontos szempont a kőzet nyomószilárdsága is. Ez utóbbi területen a gránit kimagaslik a kőzetek közül.   

Osztályozás        

A köveket színük, csiszolhatóságuk, megmunkálhatóságuk, keménységük és kopásállóságuk alapján osztályozzák. Vannak a puha kövek, amelyeket nagyon könnyű alakítani, és a kifejtésük sem okoz nehézséget. Szerkezetük lukacsos, emiatt nem fagyállóak. Ezek elsősorban mészkövek, amelyeket hazánkban rengeteg helyen bányásznak. 

A középkemény kövek szerkezete tömöttebb, ezért fagyállóbbak is. Ebbe a csoportba tartoznak andezitek, tufák, homokkövek és riolitok. Előnyük, hogy még mindig viszonylag könnyen megmunkálhatóak. A kemény kövek – ide tartozik a márvány, a bazalt, a gabbró és a gránit – fagyállóak, nagy szilárdsággal rendelkeznek és szuperkemények. Persze a bányászatuk és a formálhatóságuk is sokkal nehezebb, mint a puhaköveké. Padlóburkolatok, homlokzatburkolatok és díszek, szobrok készülhetnek belőlük. A gránit, a szienit és a gabbró még a márványnál is keményebb. Emlékművek, oszlopok, obeliszkek, épületlábazatok, lépcsőfokok és burkolóanyagok alapanyagai. 

Belsőépítészeti szerepben          

A hidegburkolatok kövekből készülnek. Ellenállnak a kopásnak, a víznek és nagyon szépek a belőlük készült padló- és falicsempék. Nagy divatjuk van manapság. Itt nyertek teret a vasbetonnal szemben. Felhasználják őket a házépítésen át a konyhapultok munkapadjaiig. Ugyan a kőpadló drágább, mint egyéb építőanyagok, de a minőségük magasabb és sokkal tartósabbak. Padlóburkolatnak akkor különösen javallott a használatuk, ha padlófűtést szerelnek a helyiségbe. A kő ugyanis kiváló hővezető. 

Külső homlokzati és padlóburkolóként remekül megfelelhet a pala, amely a természetes homokkövek családjába tartozik. Érdekessége, hogy számos színben és árnyalatban beszerezhető. A vásárlók leginkább a tengeri kékre hajazó típusokat kedvelik, de kapni lehet a bézsen át a khakiig sok árnyalatban.

A mészkőnek egy külön cikket is szenteltünk már, ezért itt most azt jegyzem meg, hogy a jó minőségű típusok külső és belső burkolóanyagként is megállják a helyüket. Aki szereti a fehér és annak mélyebb, lágyabb árnyalatait, annak jó választás lehet a mészkő, mivel sokkal olcsóbb, mint a márvány. A márvány persze a kövek királya, és csillogása semmihez sem hasonlítható. Kemény és roppant tartós anyag, nem véletlenül használják a szobrászok is. Különösen azt az adottságát szeretik, hogy nem reped a vésés és vágás közben. Az ára persze magas, de kárpótol érte a látvány és a hosszú élettartam. 

A gránitlapok is népszerűek, mivel ennél tartósabb kőzetet aligha lehetne találni. Kialakulása a vulkáni tevékenységhez kötődik, és attól függően, hogy mekkora a kvarctartalma, határozható meg a keménysége. A kvarc okozza azt a színjátékot is, amely miatt kék, szürke, sárga, sőt piros árnyalatú is lehet a gránitburkolat. Mivel elnyűhetetlen kőzet, ezért külső burkolatoknál, utcakövek esetében sokszor döntenek a használata mellett. 

Vizes helyiségekben

A kőburkolatok kiemelt szerepet kapnak az olyan helyiségekben, ahol nagy az igénybevétel, vagy magas a pára- és víztartalom. Ennek megfelelően hazánkban is hagyományosan követ raknak le a konyhában, a fürdőszobában és a mellékhelyiségben, de a padlófűtéses rendszerek használata esetén még a nappaliból sem hiányozhat. A szűk előszobákat optikailag növeli meg a fehér színű kövezés, ráadásul nagyon szép látványt tud nyújtani. Nem mindegy, hogy az otthonunkba lépő vendég milyen benyomást szerez. Mivel első benyomást másodjára már nem lehet okozni, ezért érdemes megbecsülni a természet ajándékait, azokat a köveket, amelyekből hajdan várakat építettek, ma pedig szinte minden lakás és ház burkolóanyagát képezik.