Toszkán ház – több, mint egy stílus

Olvasási idő: 5 percReading Time: 5 minutes

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (+36 70 426-3106)

Romantika és tradíció

Az elmúlt évtizedekben több olyan, általában romantikus film készült, amelyhez a környezetet a toszkán vidék és a hozzátartozó épületek adják. Sokak számára vált kedveltté a tipikus toszkán ház, de az ilyen stílusú épültet nem igazán lehet lemásolni messze attól a környezettől, amelyből kinőttek.

A toszkán házhoz szervesen hozzátartozik a táj, az ottani kultúra, a történelmi gyökerek, amelyeket képtelenség lenne egyszerre adaptálni és nem is kell. Ezeknek a toszkán történeti filmeknek alapvetése, hogy a főhős ott örököl meg egy házat a birtokkal együtt. Nem véletlen ez a felütés, mert a tradíciók hozzátartoznak Toszkánához, elszakíthatatlan gyökereket jelentenek. Ebben a cikkemben a toszkán stílus titkainak a nyomába eredünk. 

Történelmi és földrajzi tényezők     

Toszkána az Itáliai-félszigeten, az Appenninek völgyeiben terül el. Nyugaton a Tirrén-tenger határolja. A területnek nagyon sajátos arculata és időjárása van. A dimbes-dombos környezet és az ott termő növények már-már mesebelivé teszik a tájat. A hegyvonulat megóvja a vidéket az erős szelektől, míg a tengerpart mediterrán klímát kölcsönöz neki. A dombokban és völgyekben speciális mikroklíma alakul ki, így minden település faunája kicsit különbözik a többitől. 

Már az ókorban is jellegzetes volt a különbség Rómával szemben, mivel ezt a területet sokáig az etruszkok uralták, akik kulturálisan sokkal szorosabb kapcsolatban voltak a görögökkel, mint a déli latin szomszédjukkal. Nyelvük és építészetük is más volt. Épületeiket görög stílusban emelték azzal a különbséggel, hogy a kő helyett a fa volt az elsődleges építőanyag, mivel a völgyeket sűrű erdők borították. Építőanyagaikat a közvetlen természetből nyerték ki, így meghatározó volt a fa, a kő, az agyag és a márvány még akkor is, amikor Róma leigázta ezt a területet.

Toszkánát egyszerre érte mediterrán és az észak-olasz területekre jellemző hatás, amelyben azonban tovább élt a görög hagyomány is. Ez a föld így vált a bazilikák hazájává. Toszkána Olaszország egyik fontos éléskamrája, ezért itt mindig a mezőgazdasági tevékenység volt a meghatározó. Ennek köszönhető az az udvarházas rendszer, amelyet a filmekből oly jól ismerünk. Ezeket az udvarházakat a tulajdonosaik az 1950-es években kezdték felújítani, némileg átalakítani azzal a céllal, hogy a turizmusból is bevételre tegyenek szert. Így lett nagyon hamar divatos Toszkána és az ott szépen megmaradt épületek az amerikai, majd az európai utazók számára. 

Meghatározó alapanyagok

A toszkán házakra pillantva megállapíthatjuk, hogy elsődleges alapanyag a nyers kő és a tömör, kemény fa. Szívesen használják burkolásra a mészkövet és annak édesvízi üledékes, nagyobb lyukacsokkal rendelkező változatát, a travertint, de a módosabb házaknál a márvány is fontos burkolóanyag. Meghatározó a terrakotta szerepe, amellyel egyebek között a háztetőket cserepezik. Mediterrán vonás a kovácsoltvas használata nemcsak az épületi elemeknél, hanem a berendezési tárgyak, bútorok esetében is. 

A házak zöme favázzal rendelkezik, amelynek homlokzata mészkőből, travertinből vagy a puhább homokkőből épül. Ezt a homlokzatot díszburkolatokkal és márványfaragásokkal látják el. A favázas építkezés mellett tradicionálisnak számít a nagyméretű, nyers kövek használata. A házak udvarház jellegükből fakadóan robosztusok és emeletesek. Ezt az kissé erőd jellegű látványt azonban a színes spaletták és a rengeteg tarka virág, valamint a környező kert és szőlőlugas játékosan feloldja. 

Terrakotta nélkül nincs is toszkán ház. Nemcsak a tetőn találkozhatunk vele, de sok helyütt a padlóburkolat is ebből az égetett agyagból van. 

Építészeti jellemzők             

Etruszk hagyományként sok helyütt felbukkannak az úgynevezett toszkán oszlopok, amelyek nagyon letisztultnak mondhatók. Ellentétben a görögök díszes lábazatú és tetejű oszlopaival, ezek egyszerű kerek vagy négyzet alakúak. Az is megkülönbözteti őket görög társaiktól, hogy szélesebbek és egymástól távolabb helyezkednek el. 

A boltíves megoldások ugyancsak jellemzők a toszkán házakra. Az egyes helyiségeket ilyen elemek választják el egymástól. Még az ajtónyílások is boltívesek, és ez a hajlítottság nagyon érdekes összhatáshoz vezet a falak szigorú nyersességével kombinálva. A kovácsoltvas kapuk, korlátok ugyancsak tipikus elemek. 

A toszkán házak nagy terasszal vagy loggiával rendelkeznek, ahová nagyon kellemes kitelepedni. Erre ad lehetőséget a kedvező, kellemes klíma. A teraszokat oszlopok tagolják és kő, terrakotta vagy nyers tégla padlózatuk van. A stukkó, azaz a díszítésül szolgáló gipszelemek is jellemzőek, amelyek mind a külső, mind a belső térben megtalálhatók. Az is előfordul, hogy az épületi elemeket festéssel jelenítik meg. Számos ilyen festett, nem megformált stukkóra bukkanhatunk ezekben a házakban. 

A mennyezet kialakítása is jellegzetes. Sok helyütt meghagyják a vastag gerendák látványát, amely a nyers kővel vagy téglával húzott falazathoz jól passzol. A gerendák közeit rendszerint fehérre meszelik. A toszkán háznak tágas és magas belterületű helyiségei vannak, amely hagyomány a nagycsaládi életformából maradt fent. 

Toszkána színei 

A toszkán ház tulajdonképpen a terület meghatározó színeit kedveli. Elsősorban a földszíneket használják természetesen a fehér mellett. A lágy okker és a púder rózsaszín a külső falakra kerül, ugyanakkor a barna speciális árnyalatai játsszák a főszerepet a házban. Az úgynevezett umbra és sziéna árnyalat nagyon meghatározó a belső terekben.

Népszerű árnyalatok meg a halvány rozsdavörös és a zöldesfehér. Mivel ezen a vidéken bőven terem a levendula, ezért annak szürkéskék változatát és a halvány lilát is szívesen választják a tulajdonosok. Különösen jól illenek a levendulás színek egy olyan helyiséghez, ahol egy nagy márványkandalló is megtalálható. A kandalló használata jellegzetesen más a mediterrán vidékhez képest, hiszen ott nincs szükség ilyen fűtésre. A toszkán dombokon azonban hideg téli szelek is fújhatnak. 

A meleg, lágy színeket a gyönyörűen pompázó virágok tarkaságával, és a fűszernövények, a szőlő és az olívafák zöldjével teszik látványossá. Ezekhez társul a megkapó táj a maga hamisítatlan romantikájával. 

Bútorok, textíliák           

Természetesnek mondható, hogy a toszkán ház bútorai tömör keményfából készülnek. A berendezés attól válik izgalmassá, hogy egyszerre találunk benne nyers kidolgozású darabokat, kovácsoltvas keretű franciaágyat és kárpitozott szófát, vagy egyéb bútort. Ezek ízléses elhelyezése sajátos hangulatot teremt a tágas szobákban, amelyet a kéziszőttesek, gyapjúszőnyegek és egyéb természetes textíliák egészítenek ki. 

A rusztikus bútorok a területen megtalálható keményfákból készülnek. A szófák, asztalok és szekrények nagyon gyakran gesztenyefából vannak. A puhafából készült bútorokat mázolják vagy festik. A toszkán bútorfestés speciális változata az arte provera, amellyel a drága faberakásokat utánozzák. Ebbe a vidéki enteriőrbe helyezik el a klasszicista stílű, mahagóni-, cseresznye- vagy diófából készült antik darabokat. 

A bútorszövetek általában meleg színekben pompáznak. Rendszerint a sárga és vörös, kék, vörös, zöld kombinációval találkozhatunk. A minták mértaniak, elsősorban a csíkosat és a cikkcakkosat kedvelik. A kelméknél mindig egy színt részesítenek előnyben, amely lehet krémszínű, rózsaszín vagy törtfehér. 

A toszkán ház minden ízében egyedi és jellegzetes. Érezni lehet, hogy abból a földből sarjadt ki, amely a szőlők és mezők, a napfény és gyümölcsös illatok hazája, amely mindig melegséggel tölti el az ember szívét. Nem véletlen tehát a népszerűsége sem.