Lambéria – burkolóanyag, ami újra divatos lett

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (+36 70 426-3106)

Megérkezés a trendbe

Előfordul még manapság is, hogy betéved az ember egy régi közösségi épületbe, és megérinti annak kissé komor, szocreál hangulata. A legerősebb hatást a régi, kopott, sötét bútorok, kifakult drapériák, valamint a vállmagaságban futó, mélybarna lambériák okozzák. A lépcsők mentén felrakott vékony és lakkozott, vagy sötétre festett lécek katonás rendje apáink koráról mesél. 

Valamikor a 60-as, 70-es években volt nagy divat ezeket az egyen lambériákat falburkolóként használni. A sötét szín önmagában is komor hangulatot kölcsönzött a pártirodáknak, kultúrházaknak és a hétvégi nyaralóknak. Használatuk kiment a divatból, és a nyolcvanas évektől a lambériát felváltották az olcsóbb és könnyebben felszerelhető burkolóanyagok, elsősorban a gipszkarton. Úgy tűnt, hogy a lambériában utazó cégeknek leáldozott. Az elmúlt évtized lakberendezési trendjei azonban ismét felfedezték ezt a természetes burkolóanyagot, persze annak sokkal modernebb és kifinomultabb típusait. A lambéria megérkezett a trendbe.     

Vadszőlőtől a modern dizájnig

A lambéria történetének első időszakában kültéri burkolóanyag volt. A külső falak védelmére, az időjárás viszontagságai ellen borították az épületek falát. Később felfedezték mint beltéri burkolóanyagot is. Ide kapcsolódik a szónak az eredete. A szoba falát védő, vállmagasságig érő díszburkolatokat nevezték a franciák lambrisnak. Ez a burkolat lehetett a fa mellett gipszből vagy éppen márványból is. A francia szó gyökere azonban latin, mégpedig a labrusca, ami vadszőlőt jelent. A vadszőlő valóban felfuttatható a falra. Így kapcsolódott össze a latinok gyümölcse és a fal fából készült burkolóanyaga.

Manapság a lambéria számos funkcióval gazdagodott annak következtében, hogy méretben, színben és kidolgozásban nagyon sok típus közül választhatunk. Ma már nem is csak a burkoló funkciójáért vásárolják. A lambéria a lakások dizájnelemévé vált, elválasztanak vele belső tereket, vagy éppen kiemelnek egy falszakaszt azzal, hogy oda rakják fel. A különböző lakberendezési stílusokat lehet vele kihangsúlyozni, sőt, keretezni is. Lehet a villamos vezetékek elrejtője, díszítheti a nappalit vagy éppen a teraszt. A lambéria úgy nyert újra polgárjogot, ahogy a főtrendben megjelent a természetes anyagok iránti igény, a környezetvédelem és az újrahasznosítás fontossága. A fa, ami korábban luxuscikknek számított, most újra hódít egyszerű praktikumával, megújult és számos formában megjelenő lambériaként.    

Előkészületek

A lambéria beszerzését ma már a nagy választék nehezíti meg. Mint minden termék esetén, a lambéria szettekből is célszerű a jó minőséget választani, hiszen hosszú távra tervezünk vele. Az „A” és „B” jelzéssel ellátott svéd és német importtal biztosan nem fogunk mellélőni. A lambéria alapanyaga a fenyő, elsősorban a lucfenyő. Fontos kiemelni, hogy a vásárlásnál egy gyártó egy bizonyos típusát szerezzük be, mert a lambériánál az egységesség döntő tényező. Az innen-onnan összeszedett darabokból nem lehet szép munkát végezni, és még az elemek felrakása is sokkal nehezebb lesz. 

A másik fontos szempont, hogy a megvásárolt terméket ott kell pihentetni kicsomagolva néhány napig, ahová fel kívánjuk szerelni. Különösen igaz ez a fenyőlambériákra, amiknek fel kell venniük az adott helyiség páratartalmát. Ez a pihentetés teszi lehetővé, hogy könnyebb legyen megmunkálni az elemeket, és sokkal kisebb lesz a roncsolódás és repedés veszélye.    

A lambéria felszerelése        

A lambéria felszereléséhez érdemes szakembert alkalmazni, hiszen ma már számtalan típus van, amelyeket apró technikai különbségekkel kell felrakni. Ennek ellenére számos portálon olvasható, hogy a lambériázást az ügyes kezűek maguk is megoldhatják. 

A lambéria szettek övlécekből, párnafákból és meghatározott méretű lécekből állnak. Az övlécek zárják majd le azt a magasságot, ameddig a lambéria ér a falon, azaz ezek lesznek a borítás tetején. A párnafák fogják a faltól eltartani a léceket, illetve ezekhez lehet rögzíteni azokat. A párnafa vastagsága határozza meg, hogy milyen szigeteléssel lehet a lécek alá menni, amennyiben szigetelni is akarunk. Gyakorlatilag az övlécekkel és a párnafákkal megépítjük a lambéria szerkezetét. 

Amikor a szerkezet elkészült, akkor a legelső darabra kell nagy figyelmet fordítani, nagyon pontosan kell beállítani azt egy szintező segítségével, mert az első, szélső darabhoz igazodik majd a többi elem, s amennyiben az elsőt ferdén tesszük fel, akkor a teljes egység ferdén fog elhelyezkedni. Az első darabot csavarral vagy ragasztóval illesztik a keresztben álló párnafára, a többi darabhoz a gyártók speciális lambériarögzítő kapcsot szoktak adni, de megvásárolható külön csomagban is. A kapcsok a kialakított nútba ülnek bele, és azt a következő darabbal tudjuk lefedni. Ekkor már gyorsan halad a lambériázás. A befejező művelet a szegélyezés, amihez erre kialakított léceket lehet felrakni. A munkálatoknál ügyelni kell a konnektorokra és az ablaknyílásokra, hiszen azokat nem takarhatjuk le a lécekkel. 

Hogyan fessük le a lambériát?            

A lambéria felületkezelésénél két úton indulhatunk el. Általában a felhasználók meghagyják a fa eredeti színét, ilyenkor lazúrral, azaz lakkal történik az elemek megdolgozása. A lazúrok között találunk teljesen színtelen változatot, ami meghagyja az eredeti arculatot, de használhatunk különböző árnyalatokat is. Vannak azonban olyanok, akik a lakberendezés színéhez akarják igazítani a lambériát. Ebben az esetben festéket kell használni. 

Akármelyik verziót is válasszuk, több rétegben kell felvinni a kenőanyagot. Először zsírtalanítani kell a felületet egy alapos csiszolással, és rákenhető vékonyan az első réteg. Száradás után következik a portalanítás és egy finomabb csiszolás, majd jöhet egy újabb réteg. Ezt a műveletet a száradás után még egyszer ismételjük meg. Két-három rétegnél már azt a színt vagy árnyalatot kapjuk, amit korábban kiválasztottunk. 

A lambéria előnyei 

A lambéria önmagából fakadó előnye, hogy természetes anyagból van, és sokkal kellemesebb környezetet lehet általa kialakítani. Ma már annyi fajtából válogathatunk, hogy nem jelent gondot a lakás egyéb anyagaival, a kővel, a parkettával, a vinyllel vagy éppen a téglával harmóniába hozni. Gyakorlatilag bármilyen stílusú lakberendezésben helye lehet. 

A lambéria remek hő- és hangszigetelő, amennyiben hagyunk alatta egy olyan réteget, ahová a szigetelőanyagot elhelyezhetjük. Önmagában is szigetel, mégpedig úgy, hogy közben nem fülled be alatta a fal, hiszen a párnafák lehetőséget adnak a szellőzésre. Könnyen tisztítható, s mint láttuk, bármikor átfesthető. Nagyon jó megoldást jelent a falak védelmére, amennyiben háziállat vagy sok gyerek van a házban, hiszen így nem piszkolódik a fal, az elemek pedig letakaríthatók. Elmondható, hogy manapság már kül- és beltérben is használható a lambéria, sőt, akár a fürdőszobában is lehet a vízálló típusokat alkalmazni. Ma már nemcsak a falakat, de akár a mennyezetet is burkolhatjuk általa. 

Azok, akik lábazatszerű burkolást használnak, nemcsak dekoratív, hanem praktikus megoldást választanak, mivel így vastagabb léccel záródik a lambéria. Erre a vastag lécre apró tárgyak vagy díszek is elhelyezhetőek. A modern lambériák reneszánszukat élik, és számos lakberendezési portálon találhatunk remek ötleteket a használatukra. Érdemes lehet kísérletezni vele!