Olvasási idő: 5 percReading Time: 5 minutes

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (+36 70 426-3106)

Óra: az idő hatását minden pillanatban érzékeljük, s bár nem tudjuk megfogni, de ősidők óta igyekszünk mérni.

Harc az idővel

Az emberiség egyik legnagyobb titkát mindig is az idő jelentette. Hatását minden pillanatban érzékeljük, s bár nem tudjuk megfogni, de ősidők óta igyekszünk mérni. A vadászó népek számára a nap járása jelentette az egyetlen kiindulópontot, és tulajdonképpen nagyon többre nem is volt szükségük. Az évezredek során, ahogy az egyre fejlettebb és összetettebb társadalmak megjelentek, az idő mind fontosabb tényezővé vált. 

Napjainkban szinte már a másodperceket is számontartjuk, harcolunk az idővel, s ennek mérését egyre precízebb eszközökre bízzuk. A hagyományos értelemben vett óra azonban manapság is használatban van. A karórák inkább ékszerek ma már, hiszen a mobiltelefonok is mérik az időt, márpedig mobilja mindenkinek van. Az órák másik nagy családját a fali- és állóórák teszik ki, amelyek az otthonainkban mutatják az időt. Mielőtt elmerülnénk a stílusok és óraszerkezetek közötti kérdésében tegyünk egy sétát az időmérés történetében!    

A csillagok állásától a toronyórákig

Az idő pontosabb mérésének igénye azokban az ókori társadalmakban jelentkezett először, amelyek a mezőgazdaságon alapultak. Nem véletlen tehát, hogy az úgynevezett nagy folyók menti népek igyekeztek először mérni az időt a korábbi tapasztalatokra, a csillagok és a Nap járására alapozva. A napórák voltak az első komolyabb időmérő szerkezetek. Egyiptomban a fáraók obeliszkje nemcsak az uralkodó dicsőségét hirdette, de egyúttal napóra is volt. Ennek segítségével a városlakók folyamatosan értesülhettek az idő állásáról. 

A korai időmeghatározás tehát továbbra is az égitestek mozgásához volt kötve. Nem volt tökéletesen pontos, de a kor emberének megfelelt. Hosszú évszázadokon át hódítottak a nap- a víz- és a homokórák, majd a gyertyák megjelenésével a tűzórák. A középkorban, amikor fejlődésnek indult az ipar és a kereskedelem, a városok polgárai számára vált fontossá, hogy mindig tudják, mennyi az idő. Mi sem lehetett erre a célra alkalmas, mint a magas templom tornya, ahová hatalmas szerkezeteket építettek be. Ezek a toronyórák a település távoli szegletéig ellátszottak, de a számlap és mutató mellett használták a hanghatást is, azaz óránként harangütésekkel jelezték az aktuális órát. Korábban ezt a jelzést a toronyőr adta le, de fogaskerekek és hajtányok segítségével mechanikusan is képessé váltak a toronyórák egyfajta automatizmusra. A toronyórák nagy korszaka a 14-15. század volt.

Toronyóra.

A hordozható órák fejlődése

Az első hordozható órát egy nürnbergi lakatos, bizonyos Peter Henlein készítette el az 1500-as években. Ezek voltak a híres-neves óratojások, amelyeket inkább tarisznyában hordtak a tulajdonosaik. Ma egy-egy ilyen darab nagyon sokat ér a régiségpiacon. Az órakészítés két nagy vonalon haladt tovább. Az ingaóra ugyan nem volt hordozható, de az állóórákat már el lehetett helyezni a polgárok otthonában. Ezt a Galileo Galilei által felfedezett inga tette lehetővé. A holland fizikus, Christiaan Huygens erre a technológiára alapozva készítette el az első jól használható ingaórákat a 17. század közepén. Ugyancsak ő volt az, aki a hajszálrugóval ellátott, hordozható, zsebórát kifejlesztette szinte egyidőben az angol Robert Hooke-kal. 

Az ipari forradalom az óraszerkezeteket is forradalmasította. Különösen nagy kihívás volt a tengerhajózás számára, hogy meghatározzák a hajók pontos helyzetét, amihez már rendkívül precíz óra kellett. 1714-ben az angol Anna királynő 20 ezer fontos, valóságos vagyonnak számító pályázatot hirdetett meg egy ilyen óra kifejlesztésére, amelyet végül John Harrison nyert el. Az első karórát a francia Cartier cég készítette el 1904-ben. Ezt a fejlesztést pedig a kor másik találmánya, a repülő ösztönözte, mivel a pilóták nem használhattak zsebórát repülés közben. Az első kvarcórát 1928-ban készítette el Jasper Morrison, amely akkor még szekrény méretű volt. A japán Seiko cég az 1960-70-es években robban be azokkal a karórákkal, amelyek már jóval meghaladták Morrison első prototípusát. 

Az űrkorszakba lépve a tudósok atomórákat hasznának, nekünk azonban ennyire pontos órára nincs szükségünk. Élvezzük azonban az űrkutatás eredményét, amikor bekapcsoljuk a kocsiban a GPS-t. 

Az első karórát a francia Cartier cég készítette el 1904-ben.

Hova kerüljenek, és milyen órák legyenek a lakásban?

Felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e órára az otthonunkban, amikor a mobilon, a számítógépen, de még a mikrosütőn is megnézhetjük, hogy mennyi az idő. A válaszom rá pedig az, hogy feltétlenül. Ahogy a karóra öltöztet minket, úgy a fali- és asztali óra a lakást öltöztetheti díszbe, ugyanakkor elég csak egy pillantást vetnünk rá. 

Számos fajtából válogathatunk ezekből az órákból, így a lakberendezési stílusokhoz igazíthatjuk a döntésünket. Világos, hogy egy vintage enteriőrben nem a négyszögletes, krómozott faliórát fogjuk elhelyezni, míg a minimál dizájnt kedvelők sem a kakukkos órát tervezik felrakni a nappalijuk falára. Az üveges szekrényben álló ingaóráknak az antik bútorok között van a helyük, míg egy rádió funkcióval kiegészült elektromos darab príma lehet a konyhában, hogy főzés közben zenét hallgassunk, és figyeljük a perceket a forrásban lévő étellel kapcsolatban. 

Beszerezhetünk hagyományos, azaz mechanikus szerkezetű órát, de dönthetünk az elemes falióra mellett, vagy a konnektorba dugható változatot is választhatjuk. Számos kijelző típust találhatunk a piacon az egyszerű számlapostól a ledes, arab számokkal működő darabokig. A mechanikus szerkezetű asztali órákat nem javaslom a hálószobába, mert a ketyegésük az érzékenyebb idegzetűeket zavarhatja alvás közben. Manapság kaphatóak olyan típusok is, amelyeket tapsolással lehet láthatóvá tenni – ezek között léteznek a szoba aktuális hőmérsékletét is mérő változatok. A hálószobában tökéletes darabok lehetnek, mert hangtalanok, és csak akkor világít az elektromos számlap pár másodpercig, amikor összeütjük a tenyerünket. 

Az óra számos típusából válogathatunk.

Végezetül egy kis feng shui        

A keleti kultúrában gyökerező feng shui nagy figyelmet szentel arra, hogy egy házban milyen hatást fejt ki az óra. Minden égtáj más és más jelentéssel bír. A keleti helyiségekben falra erősített óra a változás ígéretével bír, segíti az új dolgok lendületbe hozását. A dél felé néző helyiségben lévő óra az energiákat aktivizálja, ezért jó, ha a dolgozószoba dél felé néz, és okos dolog ott egy faliórát tartani. 

Ha nehezen engedjük el a problémáinkat, nem tudjuk a dolgainkat időben lezárni, akkor a nyugati helyiségben lesz szükség egy faliórára. Amennyiben az idő relatív múlását akarjuk lassítani, az északi helyiséget kell választanunk. 

A feng shui szerint a keleti oldalra kerek formájú és sötét színű órát kell választani. A fekete, a zöld, a lila és a kék színek ajánlatosak. A déli oldalra zöld vagy vörös színű színű, fából készült és szögletes formájú órát célszerű akasztani. A nyugati helyiségbe válasszunk porcelánból készült típust, és azon lehetnek narancsos és bézs, vagy piros virágmotívumok. Az északi oldalt a fémből készült órák képviselik a legjobban, színük ennek megfelelően ezüstös vagy fehér lehet. 

Noha a modern világ számos eszközt talált ki az időmérésre, a hagyományosnak mondható óraváltozatok mégsem mentek ki a divatból, sőt akadnak gyűjtők, akik egész életüket és vagyonukat áldozzák a régi, veretes darabok megszerzésére. Minket pedig, akik éljük a mindennapi életünket, figyelmeztet arra, hogy ne pazaroljuk el az időnket, de néha álljunk meg egy kicsit, és élvezzük az elfolyó időt.    

Noha a modern világ számos eszközt talált ki az időmérésre, a hagyományosnak mondható óraváltozatok mégsem mentek ki a divatból. Óra.