Korszerű fűtéstechnika – infrasugarak özönében

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (+36 70 426-3106)

Jól kell sáfárkodnunk az energiával  

Novemberben már nyakig benne vagyunk a fűtési szezonban, ami nagyon sok család számára okoz stresszhelyzetet. A rezsiárak döbbenetes magasságba emelkedtek az energiaválság miatt, amelyért elsősorban a szomszédunkban zajló, és ki tudja meddig tartó háború a felelős. 

A glóbuszunk hatalmas nyomás alatt áll, hiszen a fosszilis energiahordozók égéstermékei miatt folyamatosan emelkedik a hőmérséklet. Gondolhatnánk azt, hogy ez kedvező folyamat, hiszen sokkal enyhébbek a telek, ergo kevesebb energiával kell fűtenünk. A helyzet ennél persze sokkal bonyolultabb, hiszen a Föld gyakorlatilag megfő a nap hevétől, amit az üvegházhatás sokszoroz meg, s ez kihat az időjárástól a vízkészletekig sok mindenre. Mindamellett hatalmas a nyomás rajtunk is, hogy sokkal hatékonyabban és a lehető legkevesebb szennyezést okozva oldjuk meg otthonunk energiaellátását. Jól kell sáfárkodnunk az energiával. 

A hagyományos fűtéstechnika végnapjai

A lakások legnagyobb energiaigényét a fűtés képezi, amely évtizedeken át a földgázra épült, hiszen még a távfűtést is gáz- és szénerőművekkel oldották meg. Napjaink nagy kihívása, hogy a gázról a tisztább elektromos energiára álljunk át, hiszen ennek az energiának egyre nagyobb szeletét tudjuk zöld, azaz természetes módon begyűjteni. 

A fűtéstechnika az elmúlt évtizedek során robbanásszerű változáson ment át, de Magyarországon még nagyon sok olyan lakás és ház van, amely a keringetéses, gázfűtéses rendszerekre van bekötve. A legtöbb újépítésű ház tulajdonosai azonban már nem szeretnének radiátoros szobákban lakni, mert egyfelől elfoglalják a lakóteret, nem megfelelően hatékonyak, porfogók és allergének. 

A fűtési rendszerek korszerűbb változatai ma már a padlóban, a mennyezeten, esetleg a falakban futnak. Ezek első generációi még mindig a konvekció elvén működnek. A csövekben meleg vizet áramoltatnak, amelyet általában egy szivattyú lát el. A padló alatt futó csőrendszer ugyan hatékonyabban melegít, de a technológia csak annyiban más, hogy kiiktatja a radiátor használatát. Ennek a hagyományos csövezésnek további hátránya, hogy viszonylag nagyobb a helyigénye, ráadásul nem segít a szálló por problematikáján sem. A légáramlás miatt a levegőben szálló porszemek mintegy 70-80 centiméteres magasságban koncentrálódnak, ami a gyerekszobákban kifejezetten kellemetlen. 

A legújabb, akár forradalminak mondható infra fűtéstechnika kiforrott változatai várhatóan hamar kiszorítják a hagyományos csővezetékes-szivattyús megoldásokat, mivel jelentős előnyökkel jár a bevezetésük.   

Fűtéstechnika: ötletek a Napból

A szüleink által használt hagyományos, elektromos szálakkal működő, nagy fogyasztású elektromos melegítők kora lejárt. Elég csak körülnézni az interneten, és számos, infra alapú melegítőből vásárolhatunk. Ezek az infra panelek villámgyorsan melegítik fel a környezetüket, csendesek, precízen beállítható a hőfokuk és lényegesen kevesebbet fogyasztanak a hajdani melegítőknél, amelyek első bekapcsoláskor előbb a port égették le a szálaikról, meglehetősen kellemetlen szagot okozva. A mai infra panelek semmilyen szagot sem árasztanak magukból. 

Persze ezek a panelek csak egy-egy meghatározott méretű szobát tudnak bemelegíteni, egy teljes lakás fűtéséhez az intelligens fűtőfóliák alkalmasak, amelyek infra technológián alapulnak, s amelyeket a padló alá, a mennyezetre vagy a falba lehet telepíteni. 

Az infrafűtés tulajdonképpen a Napunk működését utánozza le, azaz elektromágneses hullámokat gerjeszt, amely hőhatással jár. A hőt a fénysebességgel haladó fotonok szállítják és a térben lévő testeket, tárgyakat melegítik fel. Az ezen elv alapján elkészített fűtőpanelek hihetetlen gyorsasággal fűtik fel a környezetüket. Ezek a fűtőpanelek egy speciális fűtőfóliába vannak beágyazva, így sokkal vékonyabbak, mint a hagyományos csövek, s ezért kifejezetten a padló-, mennyezet-, falfűtésre találták ki.   

Intelligens fűtőfóliák a láthatáron

A fűtéstechnika legkorszerűbb elemei manapság az úgynevezett intelligens fűtőfóliák, amelyeket fokra pontosan be lehet állítani egy termosztát segítségével. Lényegesen kisebb az energiaigényük, és távvezérléssel is lehet működtetni. A padlóba vagy mennyezetbe építve egyenletesen látják el hővel a helyiséget, megszüntetve a hideg pontokat. A technológia teljesen hangtalan, és nem vesz el a térből jelentős területeket, mint a például a radiátor. 

Telepítése viszonylag könnyű és gyors, ráadásul rugalmas is, hiszen a kapacitás változtatható annak függvényében, hogy melyik helyiségben milyen maximális fűtőértéket akarunk elérni. Mivel elektromos áram működteti ezeket a fóliákat, napelemes technikával kombinálva teljesen kizöldíthető a fűtés, és – amennyiben az állami szabályozók is megengedik – szinte lenullázhatóak a további költségek. Porallergiában szenvedők számára ez a megoldás a tökéletes, mert nem okoz szálló por koncentrációt. A mai infrafóliákra a gyártók 30 év garanciát adnak, így egy generációt tökéletesen ki tudnak szolgálni.

Padlófűtés versus mennyezetfűtés  

Magyarországon jelenleg a padlófűtés telepítése a leggyakoribb az újépítésű lakásoknál, vagy a felújítások, korszerűsítések során. Korábban ennél a megoldásnál gondot jelentett a padló típusa, mivel a parketta vagy a laminált padló nem volt jó közvetítő közeg, így elsősorban lekövezéssel burkoltak, ami kemény és rideg anyagnak számít egy nappaliban. Manapság már készítenek olyan laminált padló típusokat, amelyek alá lehet hatékony fűtést telepíteni. 

Az intelligens fűtőfóliákat kifejezetten padlóhoz és mennyezethez fejlesztették ki. A padlófűtés esetén ügyelni kell arra, hogy ne legyen a helyiség telezsúfolva nagy bútorokkal, mert azokon a pontokon korlátozva van a fűtésteljesítmény. A hagyományos padlófűtési rendszerekkel szemben a fűtőfilm lényegesen vékonyabb, és az alkalmazott rétegrendekkel együtt sem vastagabb mint 3 centiméter. A hagyományos megoldások esetében minimum 10 centiméteres vastagsággal kell számolni, ami a helyiség magasságából lényegesen többet elvesz. A padlófűtésnél a fűtőfilmet nagyjából egy nap alatt lehet telepíteni, amelyre aztán felkerül a padlóburkolat. Hátrány csupán akkor jelentkezik, amikor egy már használt lakásban akarjuk ezt a fűtésrendszert bevezetni, mert a padlót ehhez előbb fel kell szedni. 

Feltehetően egyre népszerűbbé fog válni a mennyezetfűtés, amelynél az álmennyezet fölött húzódik meg ez az infra technológiájú réteg. Nagy előnye a mennyezetfűtésnek, hogy a teret egységesen melegíti, s nem számít az sem, hogy milyen bútorok vannak a helyiségben. A másik előny akkor jelentkezik, amikor felújítást végzünk, hiszen nem kell a padlót felszedni, elegendő egy gipszkartonból készült álmennyezetet felszerelni. Ez a fűtési mód bármikor kialakítható, amikor megérik rá az elhatározás, és sokkal kevesebb építési hulladékkal jár. Kis lakásokban különösen sok helyet lehet vele megspórolni, mivel nem lesz szükség radiátorra. 

Néhány gondolat a falfűtésről    

A fűtőfóliát természetesen a falba is be lehet építeni. Ennek alkalmazása azonban csak akkor célszerű, ha nem akarjuk a padlót felszedni és a mennyezet kiépítése nem alkalmas arra, hogy oda telepítsük a rendszert. A falfűtésnél ügyelni kell arra, hogy ne állítsunk elé nagyméretű bútort. Azt is tudnunk kell, hogy hol fut a fólia, hagyományos csövezés esetén pedig a csövek, hiszen oda nem rakhatunk fel polcot, nem szerelhetünk fel semmit, nehogy megsértsük a fűtési rendszert. A falfűtés csak abban az esetben jó megoldás, ha van egybefüggő, nagy falfelületünk, és biztosak vagyunk abban, hogy azt szabadon tudjuk hagyni az optimális fűtés érdekében.