Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (+36 70 426-3106)
Petőfi kedvenc hónapja
Nagy magyar költőnk, Petőfi Sándor kedvenc hónapja volt a szeptember. Ennek a hónapnak az elején még akár nyári melegek is várhatnak ránk, miközben az esték lassan lehűlnek. Ennek nyomán hajnali pára üli meg a kerteket, amelyet sok, még mindig termő növény, no és persze a kertész örömmel fogad.
Ez a hónap még mindig sok betakarítani valóval kecsegtet, ám a második felében már tanácsos felkészülni a hidegebb napokra is. A szorgos gazdák ilyenkor sem unatkoznak. Lássuk, milyen teendők várnak ránk az esztendő első őszi hónapjában!
Szüret kifulladásig
A legörömtelibb tevékenyég a betakarítás, amely szeptemberben is javában zajlik. Még mindig érik a paradicsom és a paprika. Ezeknél a növényeknél célszerű a termést eltakaró leveleket, elhaló ágacskákat eltávolítani, hogy minél több napfény érje a termést. Folyamatosan szedhetjük akár október közepéig is – amennyiben időben érkezik a vénasszonyok nyara – ezeket a zöldségeket.
Egyre szebbek lesznek a tökök is. Arra kell ügyelni, hogy a növekvő termést elválasszuk a földtől, mert könnyen rothadásnak indulhat. Elegendő lehet egy száraz szalmaágy, de sokan egy-egy vékony falapra emelik rá a terméseket. Ekkor kell betakarítani a zöldbabot, a sárgarépát, a karalábét, a céklát, zellert, a póréhagymát, a karfiolt, a petrezselymet, és ilyenkor szedik fel az új burgonyát is.
A lista a zöldségeknél láthatóan meglehetősen hosszú, és akkor még nem beszéltünk a gyümölcsökről. A szőlősgazdák a korai fajtáknál már szüretelnek, és ekkor érik az alma, a körte, a korai birs, és természetesen a szilva. Ez a sokféle termés egy gazdag és elég nagy kertben csaknem egyszerre terem, amely több nehézséget is okozhat. Nem elég, hogy szinte folyamatosan szüretelünk, de a sok zöldséget és gyümölcsöt valahogyan fel kell dolgozni és tárolni is kell. Ez még egy komolyabb gazdaságot is erőpróbára késztetne, hát még egy kertesgazdát. Célszerű ezért megválogatni, hogy milyen gyümölcsök és zöldségek élvezzenek prioritást, és évente már csak a föld pihentetése miatt is érdemes váltogatni a különböző fajtákat.
A gyümölcsök zöme fagyasztásra, befőzésre kerül, készülhet belőlük lekvár és jófajta pálinka is. A zöldségek közül többet is el tudunk hosszabb távra tárolni. A szemes babot száríthatjuk, a burgonyát – pár nap száradás után – levegős zsákokban tehetjük el. Homokágyba kerülhet a répa, savanyítható a káposzta – és hosszan lehetne sorolni, hogy mi mindent tartósíthatunk, tehetünk el télire.
Őszi vetés és ritkítás
Szeptember folyamán már készülhetünk az új tavaszra, de akad még mindig olyan zöldség, amely tél előtt újra termést adhat. Ilyen például a hónapos retek, a galambbegy saláta, a sóska vagy a spenót. A következő tavaszra tervezve vethető a kelkáposzta, a karfiol, zöldborsó, metélőhagyma, kapor a rukkola. Szeptember és november között szokás a fokhagymát duggatni.
A virágokat kedvelők ekkor ültethetik el a hagymás virágokat – ilyen a tulipán, a nárcisz, a holland írisz, a szellőrózsa, a gyöngyike vagy a jácint. Az egynyári növények lassan elvirágoznak. Akadnak olyanok, amelyeket, ha megszabadítjuk az elvirágzott részektől, még késő őszig képesek virágot bontani. Az elszáradtakból gyűjthetünk magokat a következő évre. Az egynyári növények lassan bekerülhetnek a komposztba, amennyiben nem fertőzte meg azokat valamilyen betegség.
Az ősz a bokros gyümölcsök ritkításának az időszaka. Különösen a málna hajlamos a bokrosodásra, ezért ritkítani kell, de ugyanezt a ribizli és az egres esetében is meg kell tennünk. Ezeknek a gyümölcsöknek a növénysarjaival lehet új töveket ültetni, pótolni az elszáradt részeket. Ezt a munkát folyamatosan végezve biztosak lehetünk benne, hogy a következő szezonban is gazdag terméshez jutunk.
Gyep, sövény és fák
A szeptember kicsit hasonlít az áprilishoz szeszélyesség tekintetében. Lehet ilyenkor nagy szárazság, de jöhet sok és kitartó eső is. Az időjárás függvényében kell az öntözést, a nyírást, a gallyazást elvégezni.
Sajnos a gyomnövények még mindig képesek megkapaszkodni. Elmondható, hogy tavasztól őszig ez egy állandó és kemény küzdelem, hiszen elveszik a tápanyagot a haszonnövényektől. A gyep sem néz ki jól, ha itt-ott magasba szöknek ilyen-olyan gyomnövények. A fűnyírás sem maradhat még el, hiszen még van ereje a napnak, és jöhet bőven eső is. Ilyenkor azonban a fűnyíró élét magasabbra célszerű állítani. A gyep talaját érdemes fellazítani és káliumban gazdag, nitrátban szegény trágyával erősíthetjük a pázsitot. Ekkor rakhatjuk le a gyeptéglákat, pótolhatjuk a kikopott részeken a füvet.
A szeptember a sövénytelepítés ideje. Ez a tevékenység komoly ásással jár, mert legalább egy méter széles árkot kell ásni a töveknek. A facsemeték ültetésének is elérkezett az ideje. Mielőtt azonban elültetnénk ezeket, célszerű egy-két órára egy vízzel teli vödörbe állítani, hogy a gyökerük jól megszívja magát vízzel. Az öregebb fákra is figyelni kell, különösen, ha száraz a koraősz. Hogy jobban felkészüljenek a télre, és ellenállóbbak legyenek a kórokozók ellen, időnként meg kell a tövüket locsolni.
A fák szeptember végén lassan hullatni kezdik a leveleiket. A száraz avar gyúlékony, a nedves pedig könnyen okozhat gombásodást, és a csigák is szívesen bújnak meg alattuk. Ezért az avart rendszeresen össze kell gyűjteni, s mivel már tilos elégetni, az a legjobb, ha komposztba tesszük. A gyepen se maradjon ott a vastag levéltakaró, mert meleg esetén befülled, nedves időben foltosodni kezd.
Egyéb munkálatok a hidegebb időre várva
Ősszel érdemes alapos terepszemlét tartani a kertben. Már szeptemberben is okos dolog ellenőrizni a karókat, támasztékokat, s ahol szükséges, megerősíteni azokat. A gereblye ez idő tájt már állandó eszközünk lesz, amellyel eltávolítjuk az avart, a száraz gallyakat és a lehullott, rothadásnak indult gyümölcsöket. Az a gyümölcs, amely természetes úton lett túlérett, ugyancsak a komposztba kerülhet.
A hidegérzékeny növényeket, a teraszon álló kaspókat lassan – az időjárás és a hőmérséklet függvényében – melegebb helyre kell bevinni. A házban az árnyékolók is lekerülhetnek, ahogy a fény ereje és ideje csökken, hiszen a bevitt növények közül soknak még igénye lehet a nap sugaraira, de a benti állandó melegre is. Okosan kell eltervezni, hogy melyik növény hová kerüljön.
Az üvegházzal is foglalkozni kell, ki kell takarítani és helyet kell csinálni az oda hamar beérkező növényeknek, vagy az ősszel ültetett apró palántáknak. A szerszámoskamra ajtaja is többet lesz használva, hiszen sok olyan eszköz kerül téli tárolásra, amit nyáron gyakran használtunk. A kerti tóra is fel kell tenni már a hálót, hogy ne hulljanak bele a levelek, amelyek rothadásukkal elszívják az oxigént. Akinek medencéje van, annak azt is fel kell készíteni a télre. Le kell engedni a vizet, és vízteleníteni a rendszert.
Az őszi esőkre készülve azonban érdemes vízgyűjtőket kitenni, hiszen az esővízzel való locsolást meghálálják az ősszel nyíló virágok és ekkor termő zöldségek. A ház csatornáját és ereszét is illik ellenőrizni, hogy a megnövekedett csapadék akadálytalanul menjen a csatornába, a vízgyűjtőbe. A madáretetőket még nem kell feltölteni, de egy fertőtlenítő átmosás egy lágy őszi délután nagyon hasznos lehet. Ahogy csökken a nappali órák száma és a fény, úgy egyre többet tartózkodunk majd a szobánkban, de a profi kertész ilyenkor sem lazsál, hanem már a következő esztendő terveit készíti. Egy csésze forró tea mellett alakulhat ki az új kert arculata.