Olvasási idő: 5 percReading Time: 5 minutes

Felhívni bennünket ajánlatért: 20 másodperc (+36 70 426-3106)

Januári kert.

A januári kert sem alszik

Amikor ezt a cikket írom, odakint havas a táj. Talán ez a téli szezon pótolja a tavalyi hómennyiséget, ami nagyon csekély volt. A január a leghidegebb hónapunk, s ha ehhez még sok hó is járul, felmerülhet a kérdés, hogy miért is kellene a kerttel foglalkoznunk? 

Azt szokták mondani, hogy ilyenkor alszik a természet, ami valójában nem igaz. Tény, hogy a növények a lehető legkisebb energiára kapcsolnak, de a hó és a föld alatt – ha lassan is – az élet nem áll meg. Persze a télközépi munkálatok száma kevesebb lesz, mint a gyümölcshozó hónapokban, de éppen ez a csendesebb idő alkalmas arra, hogy felkészüljünk a következő szezonra.  

Mit kezdjünk a karácsonyfával?

Kezdjük mindjárt egy minden évben felbukkanó problémával. Amennyiben élő fát díszítünk fel karácsonykor, akkor óhatatlanul kezdeni kell majd vele valamit az ünnepek után. Amennyiben földlabdás fenyőt vettünk, azt a lehető leghamarabb vissza kell ültetni a földbe, amikor éppen nem fagy odakint, hiszen nem tarthatjuk egész évben a nappaliban. 

A legtöbb fa azonban már nem él, amikor megvásároljuk, s lassan lehullanak a tűlevelei. A városokban ezek a fák jelentősen megterhelik a hulladékszállítással foglalkozó vállalkozásokat. A kerttel rendelkezőknek azonban számos lehetőségük van a hasznosításukra. A fenyőfa tűzifának nem jó, viszont a tűlevelek savtartalma magasnak mondható, ezért kiváló tápanyagot biztosít a kerti növényeknek. A száradó fáról könnyedén lerázhatjuk ezeket a leveleket, s az összesöpört kupacot trágyaként hasznosíthatjuk. Ugyanez a helyzet a fa ágaival, amelyek télen nagyon jó takaró anyagok, amennyiben felaprítjuk. Ne felejtsük el azt sem, hogy a felaprított fa mehet a tavaszra tervezett komposztba is.  

A fa akkor is hasznot hajt, ha csupán kikötjük a kerítéshez a kert egy pontján, mert a madarak számára nagyon értékes búvóhelyet jelent. A dézsás fenyőre külön oda kell figyelni. Ez sem maradhat sokáig a lakásban, és az enyhe téli napokon a vizet is igényli. Jó megoldás lehet, ha egy-két lapát havat teszünk a cserép tetejére, amely melegebb napokon ugyanúgy beszivárog a földbe, mint természetes körülmények között. A hólé kifejezetten jól esik a fáknak. 

Hóhelyzet    

A hó nálunk természetes jelenség télen, ezért ne lepődjünk meg, ha dolgunk lesz vele. A nagy kupacban álló hó veszélyt jelent a növényekre. A gyepen hagyott kupacok alatt a talaj befülled és ott folt fog keletkezni. Ahogy a hólé jót tesz a növényeknek, úgy árt, ha vastagon és sokáig áll. Érdemes a havat vékonyan szétszórni a gyepen és az egész kertben. Amennyiben nagyon sok a hó, a maradékot ott tornyozzuk fel, ahol nem árt a jelenléte. 

A januári kert is tartogat teendőket.

A vastagon megülő hó a sövényeknek és a fáknak sem tesz jót különösen akkor, amikor a fagy megkeményíti. A hóesés elmúltával ezért a havat célszerű lerázni a cserjékről és a fák ágairól. Akinek fóliasátra van, annak is ügyelnie kell a hó súlyára, s ugyanúgy kell eljárnia, mint a növények esetében. Természetesen a hólapátolásról sem feledkezhetünk el, hiszen a lefagyott havon bármikor elcsúszhatunk. Mivel a kertben is lesz dolgunk, ezért ki kell alakítani a fagymentes járatokat. 

Mit tegyünk, ha fagy, és mit, amikor nem?   

Magyarországon még januárban is előfordulnak kellemes, fagymentes nappalok, és persze kemény hidegek is. Mind a két esetre fel kell és lehet készülni. A fák törzsét több tájegységen szokás volt bemeszelni. A fehér szín visszaveri a napsugarakat, amelyek a fagymentes nappalokon így nem melegednek túl. Itt persze csak néhány fokról van szó, de már az is kárt tehet a fákban, amikor estére kellve megjönnek a mínuszok. A hőtágulás ugyanis fagysebeket és repedéseket okozhat az érzékeny gyümölcsfákban. 

A facsemeték kiültetésének a tél az évszaka, ám ügyelni kell arra, hogy az fagymentes napon történjen és a fiatal fákat meg kell védeni a fagyoktól. Erre többek között az aprított karácsonyfa is jó, amelyet a fa tövébe szórhatunk, de számos jó zúzalékot lehet kapni a kertészetekben. A kis fa ágait is érdemes az első egy-két évben körbefóliázni. 

A fagymentes napok nemcsak faültetésre alkalmasak, de el lehet kezdeni a téli metszést is! A fagyhatár alatt már vissza kell fogni ezt a tevékenységet, mert ekkor már a növények roncsolódnak, bármennyire is éles szerszámot használnánk a művelethez. Amikor azonban plusszos a hőmérséklet, ideális a körülmény a lomhullató fák és cserjék szakszerű metszésére. 

Sokan nem is gondolják, hogy a téli permetezés is milyen hasznos. Természetesen ezt is fagymentes, száraz és szélmentes időben kell csinálni. Érdekes módon ilyen időjárás inkább januárban mutatkozik, mint februárban. Ezt a permetezést egy kombinált szerrel lehet elvégezni, amelyben mész, kén, olaj és réz van elkeverve megfelelő mennyiségben. Ez a permet az áttelelő kártevő rovarok ellen nagyon hatásos, amelyek tavasszal rajzanának ki. 

A gondos kertészek a melegebb téli napokon előveszik a fészerből a kaparóvasat és a drótkefét is, és eltávolítják az öreg kéregmaradványokat a fák törzséről. Ez a művelet is igen hatásos a meglapuló kártevők ellen.

Ültetés és betakarítás?      

Ugyan mit is lehetne ültetni, pláne betakarítani tél közepén? Talán meglepő lehet, hogy már ezekkel a tevékenyégekkel is foglalkozhatunk. Ültetésnél elsősorban a palántázásra koncentrálhatunk, amelyhez tökéletesen alkalmasak a tejfölös-joghurtos poharak is. A magokat a benti melegben ültethetjük el akár már január végén is. A lényeg, hogy a sarjadó növénykék kapjanak elegendő fényt és vizet. A belső ablakpárkány vagy a hagyományos ablak külső és belső szárnya közé is kitehetőek a pohárkák. 

Ültetésnél elsősorban a palántázásra koncentrálhatunk, amelyhez tökéletesen alkalmasak a tejfölös-joghurtos poharak is. januári kert.

Amennyiben van üvegházunk vagy fészerünk, ott is elhelyezhetők a palánták, a lényeg az elegendő fényen és a megfelelő hőmérsékleten van. A haszonnövények közül hó végén ültethető a retek, a saláta, a póréhagyma és a borsó. Január végén, a fagymentes napokon a hagymás virágokat is ültethetjük már. A legnépszerűbbek ezek közül a nárcisz, a jácint, a sáfrányfélék és persze a tulipán. 

A betakarítható termények köre persze erősen korlátozott. A csicsóka gumóit októbertől már folyamatosan lehet szedni. A másik elpusztíthatatlan zöldség a póréhagyma, amelyet fajtától függően augusztustól lehet betakarítani, és még télen is kitart. A bimbóskel még ezeknél a növényeknél is különlegesebb, mert akkor lesz igazán ízletes, amikor a fagy kicsit „megérleli”. Ezeket a növényeket akár még hóban is szüretelhetjük, ami pompás élmény egy igazi kertésznek, nem beszélve róla, hogy saját és friss terméssel gazdagíthatjuk a konyhát. 

Egyéb tevékenyégek  

Növények nemcsak a kertben lehetnek, hiszen a legtöbb lakásban, házban találunk szobanövényeket is. Noha ezek is visszavesznek az energiáikból, időről időre nem árt egy kis öntözés nekik, sőt! A téli fűtési szezon egyik jellegzetessége, hogy száraz lesz tőle a levegő, ezért vagy párásító berendezést szerelünk fel, vagy megfürdőztetjük a szobanövényeket. 

Aki még nem tett teljesen rendet a szerszámoskamrájában, az januárban tudja kényelemesen elvégezni a kötelezőt. A szerszámokat ilyenkor érdemes átnézni, javítani vagy kicserélni, az éllel rendelkező eszközöket ekkor van idő megélezni. Egy áttekinthető szerszámoskamra nagy ajándék lesz akkor, amikor elérkezik a nagy tavaszi munkák ideje. 

Amikor ezekkel a feladatokkal végeztünk, már elfoglalhatjuk a helyünket a kényelemes fotelünkben a kandalló előtt. Itt sem kell feltétlenül csak a ropogó tűzbe révednünk, mert ez egy nagyon termékeny pillanat arra, hogy megtervezzük az újesztendei kertünket, átlapozzuk a kertészeti lapokat és a szakáruházak, vetőmagboltok kínálatát. Jó tervezést kívánok, s ne felejtsünk el még egy hasábot rakni a tűzre.

  Mostanában az ősz sokkal tovább kényeztet minket kellemes, meleg nappalokkal, de novemberben már minden bizonnyal beköszöntenek a hideg napok, amikor a kandallónak szolgálatba kell állnia.